Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A KORUNK ÉS A MARXISTA GONDOLAT - Remete László: Dienes László szerepe a Korunk társadalomtudományi arculatának kialakításában

műveik, vagy egész életművük újrakiadásában ma is továbbélő, a magyar szociológiának nemzetközi hírnevet szerző személyiségei lettek. Dienes 1909-ben a Szabó Ervin vezette Fővárosi Könyvtárban kezdte pályafutását, amelynek vezető munkatársai szinte kivétel nélkül tevékenyen vettek részt a Társadalomtudományi Társaság munkájában, sűrűn publikáltak a Huszadik Század-ban. Szabó Ervin a Társaság alelnöke, a folyóirat helyettes főszerkesztője volt, az aligazgatói tisztséget Madzsar József töltötte be, a főkönyvtáros Braun Róbert. A Társaságban és a Huszadik Század lapjairól szintén jól ismert szociológiai írók egyszersmind városi könyvtárosok voltak: Bäsch Imre, Kőhalmi Béla, Rácz Gyula, György János, 1917—1918ban Szabó Ervin mellett dolgozott a román Victor Cherestesiu is, aki utóbb, a felszabadulás után mint vezető marxista szociológus lett ismert hazájában, a szocialista Romániában. Mondhatnánk, hogy Dienes Lászlót családi kapcsolatai is a Társadalomtudományi Társaság felé vonzották, hiszen annak tudományosan elismert tagjai voltak fivérei, Dienes Pál és Lajos. Lászlóhoz hasonlóan a proletárforradalom megdöntése után 1919-ben nekik is emigrálniuk kellett, hogy azután Pál az angol matematika, Lajos az amerikai biológia nemzetközi hírű tekintélyévé emelkedjen. Maga a Fővárosi Könyvtár, ahol Dienes László 1909-től 1919-ig dolgozott, nemcsak személyzetének fent jellemzett összetétele, hanem gyűjtőköre és állománya folytán is valósággal fiókintézménye lett a Társadalomtudományi Társaságnak. Központjának gyarapítása 1904es megalapításától szociológiai irányban történt, olyan eredményesen, hogy azt már 1918-ban — Jászi Oszkár megállapítása szerint — „Európa legjobban felszerelt szociológiai műhelye"-ként emlegették, amelyhez csak a brüsszeli Institut Solvay volt hasonlítható. Ebben az intézményben lett 1914-től az olvasó és tájékoztató szolgálat vezetője a fiatal Dienes László, akinek addig már több szociológiai és szociálpolitikai tárgyú könyvészeti kiadványa jelent meg, majd kisebb cikkei, tanulmányai a világháború kitörése után a Huszadik Század-ban, amelyekben a háború erkölcsromboló és a kulturális értékeket pusztító hatását mutatta ki a tudós alaposságával és a humanista szenvedélyességével. Dienes, aki mint tudjuk, hatékony segítséget nyújtott az 1918. november 24-én alapított, de rövidesen kegyetlenül üldözött Kommunisták Magyarországi Pártja illegális újjászervezéséhez, a proletárforradalom 1919. március 21-i győzelmét követően fővárosi népbiztosi kineveztetése mellett mint a könyvtárügy országos megbízottja, az egész magyar könyvtárpolitika irányítója, első feladatai közé sorolta a budapesti társadalomtudományi könyvtárak körüli anarchia fel-