Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A FOLYÓIRAT ÉS A KOR SZELLEMI ÁRAMLATAI - Huszár Tibor: A Korunk és a magyar szellemi áramlatok a két világháború közötti évtizedekben

nyik könyve önéletrajzként is jellemezhető, Gaál azonban nem a különbségeket tartja lényegesnek: „Mind a négy kiteljesült tárgyi és formai remeke a .. . szociográfiai írásformának, a kettő-kettő két határ- és típusváltozata ugyanannak az aktuális formavíziónak." S a rokon jegyeket elsődlegesen nem műfaji jellegzetességek magyarázzák: azonos szociális tartalmakat tükröznek, rokon szükségletekre válaszolnak; a műfaji sajátosságokat e rokonító tartalmi összefüggések magyarázzák. S e tartalmi jegyek az egész falukutató mozgalom jellemzői. A falukutatók mozgalma nem előzmények nélküli. Üttörő szerepet játszott a századelőn a Huszadik Század, s mindenekelőtt e folyóiraton belül is Braun Róbert. A húszas években a Korunk is e hagyományhoz kapcsolódott. Ám ezek a törekvések — mind Braun Róberté, mind a későbbieké — megmaradtak szociológiai disciplinának, és semmiféle vonatkozásban nem haladták meg a tudományt. Az ő szociográfiájuk csak közvetve volt militáns, közvetlenül csak ismeret, ezért maradtak a szerzők progresszív elkötelezettsége ellenére „minden ízükben" és „célzatukban" doktrinerek: minden lépésüket, mozdulatukat a pozitivizmus szelleme hatja át, mi sem áll tőlük távolabb, mint a divinálás: „A magyar társadalomtudományi kutatás igen fontos és súlyos munkálatai ezek. Hatásuk semmiképp se veszett el. A Huszadik Század szociográfiai kísérleteinek komor egzaktumai tompa dobpergésként szólnak bele a két magyar forradalom tervzsivajába. Adalékaik érvek és döntvények a forradalmak egy-egy valóságba átkívánkozó elgondolásában. Egy időre — a forradalom után •— ezért is hal el, s ébredése és aktualizálása is azok részéről történik, akik újból a Huszadik Század törekvéseit kénytelenek időszerűsíteni, s a magyar megoldatlanságokra egzakt rámutatásokkal a figyelmet felhívni." A folytonosság elemei ezekkel a tartalmi meggondolásokkal kapcsolatosak: a szociográfia újjászületése a létnek és a meggondolásnak ugyanabból a mélységéből született újjá, mint amilyenből a Huszadik Század szociográfiai törekvései fakadtak. Gaál nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy ezek az érintkezési pontok tudatosuljanak s az egymástól mesterségesen elidegenített polgári-radikális és paraszti-plebejus irányzatok egy új, a munkásosztályt is magába foglaló szövetségi kombináció keretében egymásra találjanak. (Kemény Gábor szintetizáló tanulmányát, A magyar lelkiismeret történetéhez. A Huszadik Századtól a Márciusi Frontig 1937 augusztusi— szeptemberi számban közölte Gaál Gábor, ugyanezt a felismerést kondicionálta, a magyar konzervativizmus — Társadalomtudományi Egyesület, Napkelet, Magyar Szemle — folytonosságával a magyar progresszív gondolat folytonosságát állítva szembe.) 11. 50-éves a Korunk 161