Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A KORUNK ÉS A MARXISTA GONDOLAT - Kemény G. Gábor: Nemzetiségi és kelet-európai motívumok a Korunk publicisztikájában és műfordításirodalmában

latolgatja. Az év késő őszén Fedor János (Kovács Károly) A nemzetiségek közötti kulturális érintkezés kérdésé-vő\ és közelebbről a csehszlovák—magyar kultúrkapcsolatokról cikkez a lapban. 1936 februárjában megjelenik a Korunk emlékezetes román száma, egész sor (főként szociológiai) tanulmánnyal és néhány szépirodalmi fordítással. Utóbbiak között két Tudor Arghezi versfordítást és egy Alexandru Sahia prózai fordítást is találunk.

12 A kölcsönös kapcsolattörténeti akciók emléke évtizedekkel később is jóleső rezonanciákat vált ki. A Lupta de clasä, az RKP elméleti folyóirata 1964 júniusában hoszszabb cikket közöl az együttélő népek, a szomszédos irodalmak közötti kapcsolatok ügyét ápoló folyóiratról és szerkesztőjéről.

13 A Korunk házatáján szövődött egykorú jugoszláv—magyar (és ezen belül a jugoszláviai—romániai stb. magyar) irodalmi, művelődési és munkásmozgalmi érintkezésekről Malusev Cvetko, a folyóirat egykori munkatársa közöl megkapó emlékezést.

14 A kölcsönös irodalmi tájékozódásról s az ugyancsak két, sőt többoldalú műfordítói kapcsolatokról adott vázlatból sem maradhat ki még néhány jellemző mozzanat. Móricz Zsigmond 1930 évi prágai útjáról, előadásáról Bányai (Munels) Pál ha nem is mindig elfogulatlan, érdekes beszámolójából (Móricz Zsigmond Prágában — 1931)

15 Hasek Suej/c-jének első — párizsi, Karikás Frigyes-féle — fordításáról elsőként, vagy az első tudósítások sorában a Korunk 1930 július— augusztusi számából értesül az olvasó. A folyóirat még 1929 szeptemberében ismertetést közöl a DAV szlovák szocialista szemléről; az ismertető szerint „Barbusse Monde-ja szlovák kiadásáról". Szalatnai Rezső ezelőtt negyvenhat éve, az 1930 júniusi számban mutatta be a folyóiratban a szlovák szocialista írókat: Niznánskyt Novomesky és Ponicánt. Utóbbi munkástárgyú regényét (feltehetően elsőként) az 1936 áprilisi számban Sándor László, a folyóirat sokoldalú kelet-európai szakírója és recenzense mutatja be. A kárpátukrán Borsos— Kumjatskijtól a szlovák Straka, a nagy kultúrközvetítő közöl két 12 v. ö.: Tóth Sándor: G. G. 179. 1.; A Korunk nagyszámú magyar—román kultúrkapcsolatából ez alkalommal kettőt külön is megemlítenénk. Dienes László Elie Dáianu-nak írt tájékoztató levelét (L.: Dienes László levele egy román közéleti személyiséghez. Művelődés. 1975. 3. sz.) 1926 elején a Korunk indulásáról: továbbá Gaál Gábor és Corneliu Codarcea sokéves kapcsolatát. A Kolozsvári majd Bukarestben élő román író és publicista (Móricz Zsigmond barátja) ekkor az erdélyi és bánáti román újságírók szindikátusának főtitkára nemcsak a lapot, szerkesztőjét is támogatta tanácsaival, kapcsolataival. Tevékenyen közreműködött a „Nansen-útleveles" Gaál Gábor tartózkodási engedélye 1934 őszi meghosszabbításában is. (V. ö.: Tóth S.: G. G. 171. kk.) 13 Borza, Lucia: A Lupta de clasä a Korunkról. Kritika, 1964. 8. sz. — A szóban lévő cikk Kallós Miklós tollából a lap 1964 júniusi számában jelent meg. w Malusev, Cvetko: Az én Korunk-élményem. Adalékok a Korunk hatásának történetéhez. Korunk, 1973. 3. sz. 15 Móricz prágai előadásán Rádl Emánuel egyetemi tanár, a Tvorba szocialista szemle több munkatársa, a cseh és szlovák irodalom több reprezentánsa is megjelent.