Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)
A KORUNK ÉS A MARXISTA GONDOLAT - Kemény G. Gábor: Nemzetiségi és kelet-európai motívumok a Korunk publicisztikájában és műfordításirodalmában
műfordítást, s ugyancsak az ő elmélyült tolmácsolásában maradt fenn Karel Capek utolsó novellájának tolmácsolása az 1939. évi első, illetve a második számban. 10 Öt viszont mint a Cseh és szlovák költők antológiája nagysikerű magyar lírai műfordításgyűjtemény szerkesztőjét, valamint Emil Boleslav Lukác szlovák nyelvű magyar irodalmi tolmácsolásait Sándor László méltatja, még 1937-ben. Így találkozik elválaszthatatlan kölcsönhatásban, egységben és megértésben a régi Korunk hasábjain az a szellemi Kelet-Közép-Európa, amelynek ilyen mértékű és arányú tudományos és irodalmi találkozója a lap szerkesztője és munkatársai elévülhetetlen érdeme. A felszólaló 1966-ban, arra a ,,negyvenedik"-re, A Korunk KeletEurópa képe címmel bibliográfiát készített a folyóirat ez irányú kapcsolatairól. Bibliográfiai felmérésünk alapján a régi Korunk keleteurópai és nemzetiségi vonatkozású tudományos és irodalmi cikkeinek, műfordítás-közléseinek megoszlása a következő képet mutatja. 17 A megvizsgált 608 különböző közleményből 254 (42 százalék) a román és romániai, 162 (27 százalék) a cseh és szlovák (ebből 106 a cseh és 56 a szlovák), illetve a csehszlovákiai, 136 (23 százalék) az orosz és szovjet tárgyú és vonatkozású közlések száma. A hátralevő 8 százalékon belül a következő számszerű megoszlást kapjuk: osztrák 17, kárpátukrán 16, jugoszláv (jugoszláviai) 12, lengyel 7 és bolgár 5 közlemény és vonatkozás. Ez a régi Korunk első kelet-közép-európai kultúrstatisztikai becslése, melynek részletesebb elemzése, behatóbb kidolgozása a további kutatás feladata. Fábry Zoltán, a munkatárs és szövetséges méltatásával búcsúzunk: „A Korunk történelem volt: a való helyzetre ébresztve előkészített és változásra tudatosított embereket. A Korunk: tett volt, magyar történelmi fejezet, és nemcsak a kultúra fejezete. Az erdélyi, szlovákiai, jugoszláviai és magyarországi történelmen kívül: kortörténelem .. ." 18 16 Az Üdvözletek 1938 karácsonyán, Karel Capek halálakor jelent meg a Lidové Noviny-ban s már 1939 februárjában magyarul megjelent a Korunk-bari. Az év júniusában közli a Korunk Anton Straka utolsó nagy tervét az Antonin Hartl-lal közös fordításban és szerkesztésében tervezett cseh nyelvű magyar lírai antológiáról, amely a bekövetkezett események — Prága hitlerista megszállása, majd Anton Straka elhurcolása — következtében már nem valósulhatott meg. (Cseh nyelvű magyar lírai antológia — 1939) — A KorunTc-nak a haladó cseh irodalommal és irodalmi közleménnyel való kapcsolatai történetéhez tartozik, hogy 1938 szeptemberében hasábjain megjelenik a Csehszlovák írók Társasága tagjainak felhívása a népeiket, az egész Kelet-Európát fenyegető katasztrófa elhárítása érdekében, 29 cseh és szlovák író aláírásával. (A cseh és szlovák írók a világ közvéleményéhez — 1938 szeptember). Végül ide tartozik a lap utolsó számából Anton Straka ugyancsak utolsó, nyomtatásban megjelent prágai tudósításának feljegyzése, E. F. Burian színháza, a D 40 az évi bemutatóiról. (1940 június) 17 Adalékok a régi Korunk (1926—1940) kelet-európai irodalmi érdeklődéséhez. — A régi Korunk Kelet-Európa képe. Bp. 1966, Kéziratban. 87. 1. 18 Fábry Zoltán: Kúria, kvaterka, kultúra. Adalékok a csehszlovákiai magyar kultúra első fejezetéhez, 1918—1938. Bratislava, 1964. 287—290. 1.
