Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)
A KORUNK ÉS A MARXISTA GONDOLAT - Földes Éva: Haladó pedagógiai törekvések a Korunkban
meghirdeti a csehszlovák és magyar ifjúsági mozgalmak együttműködésének szükségességét „egy tisztább, igazabb, demokratikus emberiség kialakítására''. Az 1931-es pozsonyi Sarló-kongresszuson pedig a legkülönbözőbb területeken jelzik az együttműködési szándékot — így a Magvető mozgalom keretében — a pedagógia területén is. Magvető címmel pedagógiai folyóiratot is terveznek. Ezt a tervet Kemény Gábor is örömmel üdvözli és az ugyancsak a Sarló-mozgalomhoz tartozó Krammer Jenő tanárnak 4 őt Pozsonyba meghívó levelére válaszolva azt írja: „Úgy látom, hogy mi nemcsak a Korunk, de a Magvető jegyében is meg fogjuk érteni egymást. Hogy eddig nem túl sokat foglalkozott pedagógiával, az nagy szerencse, legalább nincs 'hivatalos' nézetekkel inficiálva." (1931. október 12.) Kemény Gábor eleget téve a meghívásnak Pozsonyban a sarlósok által rendezett pedagógiai konferencián a modern pedagógiai törekvésekről tart előadást; ettől kezdve állandósul kapcsolata — elsősorban Krammer Jenő személyén keresztül — a sarlósokkal. A Magvető folyóirat terve azonban nem valósul meg. Ezért továbbra is elsősorban a kolozsvári Korunk marad az az orgánum, ahol a pedagógiai haladásra, a közoktatáspolitika, a konzervatív iskola bírálatára vonatkozó nézeteiket kifejthetik, mind a Sarló-mozgalomhoz tartozó csehszlovák, mind pedig — a nem túl nagy számú — magyarországi baloldali pedagógusok, neveléspolitikusok. Még 1931-ben Gaál Gábor — az előbbiek közreműködésével — egy pedagógiai különszám kiadását tervezi. Ezt a tervet — mint Krammer Jenőhöz intézett november 17-i levelében jelzi —, Kemény Gábor is támogatja: „írtam is egyidejűleg Gaál Gábornak — olvassuk —, s jeleztem neki, hogy külön szám esetén elküldeném neki pozsonyi előadásom egy részét, különösen kiemelve a középiskola antiszociális viszonyait, az itteni új törekvéseket stb., esetleg külön írnék az osztályozásról, diáköngyilkosságról stb. ..." Ha a Korunk pedagógiai különszáma csak terv marad is, mégis mind nagyobb teret kapnak a folyóiratban a harmincas évek elején a pedagógiai tárgyú írások. (Külön elemzést érdemelnének az ugyancsak jelentős számban megjelenő pszichológiával foglalkozó cikkek is.) A Korunk hasábjain folyik az ugyancsak a Sarló-mozgalomhoz tartozó érsekújvári Dobossy László és a Kemény Gáborral szintén levelező kapcsolatban álló Szalatnai Rezső pozsonyi tanár vitája arról a nem lényegtelen kérdésről, hogy „lehet-e hinni a nevelés társadalomváltoztató erejében!" A két pedagógus vitájához Kemény Gábor is 4 Kemény Gábornak Krammer Jenőhöz írott leveleit közli a Kemény Gábor Válogatott pedagógiai művei (Szerkesztette, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta Dr. Köte Sándor. Bp. 1966.) című kötet.
