Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A KORUNK ÉS A MARXISTA GONDOLAT - Remete László: Dienes László szerepe a Korunk társadalomtudományi arculatának kialakításában

után kerekedtek felül a progresszív erők. A formálisan megalakult kolozsvári Társaság sorsáról keveset tudunk. Dienes ezzel kapcsolatos elképzeléseit is csak (nem egészen alaptalan) hipotézisként jellemezhettük itt. A vonatkozó írásból azonban kétségtelenül kiderül, milyen fontosságot tulajdonított a szociológiai kutatásnak, ami egyszersmind lapszerkesztői koncepciójára is új oldalról vet fényt. A Korimk-at illetően pedig az elkövetkező évfolyamok cikkeinek az első kötetéhez hasonló tartalmi megoszlása jelzi, hogy a szociológiai fővonalhoz továbbra is ragaszkodott, egyszersmind újabb következetesen baloldali és kommunista szerzőknek, mint Gaál Gábor, Kemény Gábor, Antal János, Sándor Pál, Molnár Antal, Balázs Béla és hasonlók, már az 1927—1928-as évfolyamokban való szerepeltetésével siettette azt a folyamatot, amelynek eredményeként a Korunk csakhamar a marxista gondolat egyik legfontosabb terjesztőjévé lett a két világháború között magyar nyelvterületen. Tudjuk, hogy e szempontból éppen Dienes Lászlónak a Korunk 1929—1930-as folyamaiban folytatásokban közölt, a magyar szakirodalomban egyedülálló nagy tanulmánya a Szovjetunió első ötéves tervéről képviseli a döntő, nyílt fordulatot balfelé a lap történetében is. A Korunk világnézeti hovatartozása ekkor már szinte leplezetlenné vált, de a fejlődés csíráit a még Dienes által egyedül szerkesztett 1926—1928-as évfolyamban, annak már ekkor fokozatosan balfelé tartó tendenciájában is bőven megtaláljuk. Ugyanakkor, 1926—1928 között alakultak ki a szociológiai orientáció végleges keretei is, amelyek a lap 1940-es betiltásáig nagyjából érintetlenek maradtak. A Korunk-ban felhalmozódott társadalomtudományi termés alapján már most biztonsággal előlegezhetjük azt a megállapítást, hogy ha majd a két világháború közötti magyar szociológia történetének megírására kerül sor, úgy e lap anyagának és funkciójának méltatása ugyanolyan súllyal fog szerepelni, mint a századelő első nagy hazai szociológiai mozgalma fórumának, a Huszadik Század-nak értékelése saját kora tudománytörténetében.