Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A KORUNK ÉS A MARXISTA GONDOLAT - Földes Éva: Haladó pedagógiai törekvések a Korunkban

Földes Éva HALADÓ PEDAGÓGIAI TÖREKVÉSEK A KORUNKBAN Kemény Gábor, a széles látókörű közoktatáspolitikus, tudós pedagógus írja A pedagógiai tudat kialakulása című, a két világháború között készült műve 1948-ban írott előszavában munkája célkitűzését ismertetve: „Az ún. »utódállamok« magyar pedagógiáját sem lehetett érintetlenül hagyni. Nemcsak azért, mert a népszellemek súrlódása folytán vált ez jelentőssé, de azért is mert a két világháború közt ránk nehezedő német nyomás idején az egyetemes magyar nevelési eszmények demokratikus ereje az utódállamokban jobban érvényesülhetett mint az anyaországban." Az úgynevezett „utódállamok" közül — a felbomlott Osztrák— Magyar Monarchia darabjait magukba foglaló országokat illették ezzel a vitatható kifejezéssel — elsősorban Csehszlovákiában és Romániában jelentkeztek olyan törekvések, jelentek meg olyan orgánumok, amelyek „az egyetemes magyar nevelési eszmények" 1919-ben már egyszer a gyakorlatban is megmutatkozott demokratikus erejét, szocialista tendenciáját megőrizni, ébrentartani igyekeztek. Mint minden haladó gondolat ébrentartásában, ebben is jelentős szerepet vállalt az 1926-ban Kolozsvárott megindult Korunk, amelynek félszázados évfordulója alkalmából éppen ezért nem indokolatlan, hogy erről a, szocialista neveléstudományunk előzményei szempontjából sem jelentéktelen, szerepéről is megemlékezzünk. Szemlénk természetesen — ebben a keretben — nem lehet teljes: éppen ezért be kell érnünk a legjellemzőbb — vagy általunk annak vélt — példák bemutatásával. Amikor ezt az 1929-es évvel kezdjük, ezt nem azért tesszük, mintha csupán ebben az esztendőben kezdte volna el a folyóirat a pedagógiai tárgyú cikkek, recenziók közlését —, hiszen szinte kezdettől fogva találunk benne ilyen vonatkozású írásokat, hanem mert mint a folyóiratnak a jubileumi évet nyitó száma is megállapítja : ,,... az