Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A KORUNK ÉS A MARXISTA GONDOLAT - Botka Ferenc: A Korunk és a Szovjetunió

írásai már nemcsak az ötéves terv közvetlen gazdasági vonatkozásairól adtak hírt, hanem arról a hatásról is, amelyet a termelési eredmények — a nehézipar alapjainak a lerakása és a gépipar megteremtése, a mezőgazdaság szocialista átalakítása — a társadalom egészének, struktúrájának a megváltoztatására gyakoroltak. A szerkesztők arra törekedtek, hogy mindezeket a változásokat életszerűen s a maguk sokoldalúságában mutassák be. Arthur Feiler egyik átvett cikke (A kollektivizálódó ember — 1930) arról számol be: hogyan alakítja át az iparosodás a munkásság életvitelét, gondolkodámódját. Károlyi Mihály (A mezőgazdálkodás az U. S. S. R.-ben — 1932) a szövetkezetek és az állami gazdaságok létén keresztül érzékelteti a parasztság kulturálódását és életnívójának felemelkedését. Számos cikk számol be a nők egyenjogúságáról és annak következményeiről: jogaik megnövekedéséről, társadalmi helyzetük, rangjuk új alakulásáról (Dienes László — d. 1. szignóval —: A jelszabadult orosz nő — 1930; É. A.: Az orosz házassági jog — 1930). Hasonló szellemben írt tudósítások érzékeltetik az ifjúság megnövekedett szerepét és változó életmódját (Krammer Jenő: A szovjetorosz ifjúság — 1932). Más tanulmányok a szovjet társadalom fejlődését elősegítő társadalompolitikai és művelődéspolitikai intézkedésekről számoltak be, érzékeltetve az egészségügy gyors felfutását (Szende István: Az új orosz orvosképzés — 1930; F. E.: A mai orosz szociál-higiéniai törekvések — 1931), és annak hatását a népesedés elementáris fellendülésére (M. F.: Az orosz népesedés — 1931). Több cikk tájékoztatott a szovjet oktatásügy megnövekedett súlyáról, amely már lényegében véve túljutott az írástudatlanság felszámolásán és a legszélesebb néprétegek művelődését szolgálta — beleértve a felnőttoktatást is —, s szorosan összenőtt a szocialista eszmék, a materialista világnézet propagálásával (Brager Irma: A népoktatás a mai Oroszországban — 1932; — Gaál Gábor — M. M. szignóval —: Az orosz vallásellenes mozgalmak — 1931). Lényegében a kulturális felemelkedésnek ezt a folyamatát érzékeltették azok a híradások is, amelyek az irodalom és a művészet behatolását konstatálták a dolgozók hétköznapi életébe (Mátrai Ede: Művészet és mindennapi élet a Szovjetunióban — 1932; Michael Druskin: A zene az új Oroszországban — 1932). A szocialista fejlődés gazdasági és művelődéspolitikai hatását meggyőzően összegezte Gorkij híres cikke A régi és az új ember-ről, amelyet már röviddel közzététele után (1932) átvett a Korunk. A szovjet tárgyú közlemények új vonása, hogy azokban egyre több a politikus elem. Hangvételükben mind félreérthetetlenebbül állnak ki a szocialista társadalom építése mellett, s visszautasítanak minden olyan megnyilvánulást, amely félremagyarázza vagy támadja