Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A KORUNK ÉS A MARXISTA GONDOLAT - Botka Ferenc: A Korunk és a Szovjetunió

nek a jövőjéről, aminek elérését a mozgalom maga elé tűzte. Ez az igény, a befogadásának ez az elvárása jut kifejezésre Fábry Zoltán 1929-ben közölt terjedelmes összefoglalójában, amelynek Üj valóság — új irodalom címe önmagáért beszél (sajátosan „rímelve" a budapesti 100% című folyóirat másfél évvel korábban megjelent s a korabeli magyar viszonyokra utaló beköszöntőjére: Üj valóság — régi irodalom). S ezt a valóságigényt halljuk újra Balázs Béla Nyikolaj Ognyev Kosztya Rjabcev naplója elé írt bevezetőjében is (1929); a regényben nem egyszerű diáktörténetet lát, hanem a szocializmust építő társadalom, a közösségi nevelés dokumentumát. E dokumentum-éhség mögött a szovjet valóság mélyebb megismerésének a szándéka munkált, az okok keresése, amelyek magyarázatot adnak — nemcsak a forradalomra, hanem a továbblépés, az építés mikéntjére. S arra is: hogyan hatol be a szocializmus eszméje a mindennapokba, hogyan alkalmazhatók a marxizmus többé-kevésbé ismert társadalmi törvényei a XX. század valóságában. Ez a természetes igény egy idő után túllépett az irodalmon. Már 1927-től olvashatunk kisebb-nagyobb beszámolókat, különböző polgári újságírók (Louis Fischer, Arthur Holitscher) tollából, akik hiteles szemtanúkként írnak, ha nem is mindig pártatlanul a szovjet gazdasági életről, a társadalom gyors átalakulásáról, s a legnagyobb szenzációról — az 1928-ban meghirdetett ötéves tervről... A tények, a számok azóta már közismertek. Nem azokat kell méltatnunk. Inkább azt szeretnénk jelezni: milyen forradalmasító hatása volt ezeknek az eseményeknek a közép-európai marxista gondolkodásra. A tervezés szigorú tárgyszerűsége ráirányította a figyelmet a társadalom gazdasági alapjainak a tanulmányozására. Példát adva A tőké-ben és Lenin gazdaságpolitikai munkáiban lefektetett elvek gyakorlati alkalmazására — a marxizmus lényegének, „magjának" a tanulmányozására serkentett. S a Korunk szerkesztői vállalták ezt az utat. Az 1928-ban Berlinbe távozott Dienes László három részes cikksorozatban számol be Az orosz szocialista tervgazdaság-ról (1929— 1930), elindítva a lap kölésrendjében egy olyan folyamatot, amely egyre nagyobb teret biztosít majd — a kulturális kérdések általános szemléje mellett — a gazdasági vonatkozásoknak, a társadalmi változások tárgyszerű, marxista értelmezésének. A TELJESSÉG KIMUNKÁLÁSÁTÓL A POLITIKAI ELKÖTELEZETTSÉGIG Ez a folyamat a lap 1930—1932-es évfolyamaiban bomlott ki a maga teljességében (1930-ban 31, 1931-ben 18, 1932-ben 21 szovjet tárgyú közlemény látott napvilágot). Dienes László, majd Gaál Gábor