Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)
A KORUNK ÉS A MARXISTA GONDOLAT - Fried István: A Korunk és a szomszéd népek irodalma
szellemi fejlődést. „Sehol a spontán szabadelvűségnek, gátlástalan megértésnek . . . annyi szép megnyilatkozásával nem találkoztam, mint éppen a csehek között..." — gondol vissza nosztalgiával Forbáth prágai éveire. ,,A cseh kultúra talán nem olyan eredeti, olyan zseniális, mint a magyar. De feltétlenül szélesebb, szervezettebb, civilizáltabb" — állapítja meg. Majd a cseh avantgárdé dicsérete következik, és Saldának, valamint Masaryknak elismerése. Czuczor László (Dobossy László) Csehek és magyarok című 1938-as cikke a kisebbségi sorsban felnőtt, a prágai egyetemet látogatott, franciás műveltségű fiatalok élményeit írja le. Míg Forbáth az otthonra lelt lírai költő szemszögéből vall, addig Dobossy a helyét kereső esszéista töprengéseivel ajándékoz meg. Dobossy forráskutatásokat végzett, Sárkány Oszkár, Németh László, Szvatkó Pál és Sas Andor tanulmányait használja föl. Tájékozódásának iránya egyértelmű: az a fiatal magyar értelmiség vonzza, amely előbb Szabó Dezső, majd Németh László hatása alatt, később e hatásokat jórészt leküzdve, nyitottnak bizonyult a kelet-közép-európai népek művelődése iránt, s mely az egymásra utaltság tényét fölismerve, létrehozta az ApoZZo című folyóiratot, hogy egy újfajta tudományosságnak fórumot teremtsen. Ez az út kanyargós volt, tele vargabetűkkel, de mind tudomány-, mind fejlődéstörténetileg fontos része Kelet-Európa-kutatásunknak. Dobossy a csehek—magyarok párhuzamos szemléletét kísérli meg. Büszkén említi, hogy Saida, Emanuel Rádl és Zdenék Nejedly volt rá hatással. (Ez utóbbinak cikkét közvetítette a KorwnZc-ba 1932-ben.) Nem tagadja a két nemzet között gátként meredő előítéleteket, közmondásokat hoz ennek bizonyítására. Majd ezekután igyekszik megrajzolni a két nemzet művelődésének karakterisztikumát : a csehek vezetői tanárok, a magyarokéi jogászok, a csehek a kiegyensúlyozottabbak, türelmesebbek, ők a társadalmi reformerek, inkább tudósok, míg nálunk a művészek a társadalmi reformerek. Ebből vonja le a kisebbségi magyarok feladatait: „Közép-Európában a magyarságot, nemzetünk felé pedig Közép-Európát képviseljük." Hangsúlyozzuk: kutatáson alapuló publicisztikával van dolgunk, nem elsősorban tudományos elemzéssel. Inkább egy nemzedék lelkiállapotáról tanúskodik ez a dolgozat, mely fő megállapításaiban őrzi a Németh László-i gondolatokat. Figyelemre méltó, hogy Németh László majd Az én cseh utam című írásában 5 visszatér a cseh—magyar karakterisztikum ilyen értelmű fölvázolására. S bármily ellentmondásos Dobossy dolgozata, tárgyilagos-higgadt hangvétele, néhány később általa feldolgozott szempont (például a közmondások, mint az előítéletek tükrei stb.) a cseh—magyar kulturális kapcsolatok fontos 5 Németh László: Az én cseh utam. Sajkódi esték. Bp. 1961. 216. kk.
