Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A KORUNK IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETSZEMLÉLETE - Vadas József: A kor képzőművészete a Korunkban

Világosan jelzi a szemléleti tisztázódást, hogy a Korunk első számaiban még az avantgárdé egyik legfőbb hazai prófétájának, Kassák Lajosnak az írásait olvashatjuk, a lap utolsó évfolyamaiban azonban már az elkötelezett realizmus kérdéseit fogalmazzák meg Dési Huber István magvas tanulmányai. Kassák esszéje, az izmusok diadalát hirdető, Az új művészet él című munkája éppen itt, a Korunk-ban jelent meg először nyomtatásban, és a Korunk kiadásában könyvként is. Igaz, akkor még Dienes László volt a lap szerkesztője. De az izmusok győzelmének kassáki gondolatából már az a felismerés is kiolvasható volt: az avantgárdé véget ért, és új korszak kezdődik a művészet történetében. Kassáktól vezetett az út Dési Huberhez Gaál Gábor életművében is. 1922-ben Kassák és Moholy-Nagy közös könyvéről, az Űj művészek könyvé-ről írt kritikát a bécsi Jöuő-ben,

2 a harmincas évek derekán pedig Dési Huber István legfontosabb tanulmányainak adott helyet folyóiratában. Az izmusok formalisztikus tendenciáiról Hevesy Iván, Dési Huber István

3 is írt. A konstruktivizmus környezetformáló szerepét azonban, amelynek éppen Kassák volt az első szószólója Magyarországon, a baloldali avantgárdé egyik legfontosabb eredményeként mutatta be lapjában. Ezt legkézzelfoghatóbban az a tény jelzi, hogy a folyóirat 1929 és 1937 között rendszeresen közölte a modern környezetformálás egyik legnagyobb hatású művelőjének, Moholy-Nagy Lászlónak az írásait. Gaál Gábor személyesen ismerte Moholyt, aki Kassák bécsi köréből indult, 1923-tól pedig a németországi Bauhausban tanított. Nem kevesebb, mint tizennégy publikációja jelent meg a Korunkban, ahol mindig elismeréssel és dicsérettel írtak munkásságáról. A lap 1937-es évfolyamában Gropius megnyitó beszédét közlik, amelyet a Bauhaus egykori igazgatója, Moholy-Nagy londoni kiállításán olvasott fel. Ennek az írásnak a közlése is politikai tett volt, hiszen a Bauhaust a német fasizmus fojtotta el, és Moholy-Nagy a fasizmus elől Amerikába menekülve, útját Angliában megszakítva rendezte ezt a kiállítást. Miközben az avantgárdé eredményei továbbgyűrűznek a tárgyformálás különféle műfajaiban, a par excellence festő, Dési Huber István is számvetést készít a múlttal. Több írásában fejtette ki: túl kell lépni az izmusokon. Nem mintha az avangarde eleve elvetélt vállalkozás lett volna. Ellenkezőleg: Dési Huber azért bírál, mert 2 Gaál Gábor: Kassák—Moholy-Nagy : Üj művészek könyve. Jövő, 1922. május 31. 3 Hevesy Iván: Az új művészet vargabetűje — 1931; Dési Huber István: A festészeti „izmusok" bírálatához — 1933. 21. 50-éves a Korunk 321