Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A KORUNK IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETSZEMLÉLETE - Tasi József: A Korunk és József Attila

nőorvos és szexuális felvilágosító könyvek szerzője volt. A vitára alapot adó írása a Korunk márciusi számában jelent meg, hasonló címen. József Attila fölényesen leszámol Totis vulgarizáló tételeivel. Vitacikkében maga is leírja a korabeli munkásmozgalom gyakran hangozatott tételét: ,,Ki nem velünk, az ellenünk". A folytatás is érdekes: „Marxista igazán nem veheti szívére, hogy a szervezet-robbantó anarchista milyen önfeláldozással küzd téves, de következetes módon a proletárság felszabadításáért! Hiszen a marxizmusra nem az jellemző, hogy kollektív, hanem hogy kollektivista és nem is etikai, hanem tudományos és csak annyiban etikai, amennyiben a tudományosság az. Nem nevetséges-e elgondolni, hogy olyképpen ítéljük meg a kapitalisták cselekedeteit, hogy azok akár a forradalmi, akár az ellenforradalmi mozgalom, akár valamely általánosság szempontjából erkölcsösek-e, vagy sem? Nem, a marxista nem ítéli meg semmiféle etika szempontjából a kapitalisták cselekedteit, hanem tudomásul veszi őket, mint tényeket, mert a tényeknek, a valóságnak a figyelembe vétele a tudományosság első föltétele." A költő végső következtetése: „A tudományos szocializmus természettudomány, hiszen a társadalom természet és nem elvont idea." József Attilának ebben az időben írt, a marxizmus alapkérdéseit feszegető tanulmányai ugyanakkor szintén vitát váltottak ki. A Korunk állandó teoretikusa ezekben az években a Jeszenszky Erik néven író Molnár Erik volt. Ahogyan a költő kioktatta Totis Bélát, hasonló élességű „tanításban" részesült maga is Jeszenszkytől. József Attila ugyanis hozzászólt a Korunk szeptemberi számában a Jeszenszky Erik cikksorozata körül kialakult vitához (Kapitalista tervgazdaság vagy marxista elmélet). Vitacikkét nyomban követte Jeszenszky írása: Skolasztika vagy dialektika (Válasz József Attilának). Jeszenszky — mint előbb bírálója — ízekre szedi József Attila állításait, s közben azokra a támadásokra is utal, melyeknek a költő „a ,Valóság'-ban megjelent cikkével kapcsolatban (Egyéniség és valóság — T. J.) elsősorban éppen skolasztikus módszere folytán tette ki magát." Az elmérgesedő vitához — melynek részletes ismertetése nem feladatom — a Korunk következő számában Veres Péter is hozzászólt, kijelentve, ,,. .. hogy egy cseppet sem hasznos dolog, ha a szocialista gondolkodók avval akadályozzák egymást és önmagukat a kutatásban és a gondolkozásban, hogy opportunistának és a mozgalomra károsnak minősítenek olyan megállapításokat, amelyek ha megtámadhatók és esetleg tévesek is, de mindenesetre utat és alkalmat adnak a valóság tisztább felismerésére." (Veres Péternek válaszolva Jeszenszky—Molnár Erik így érvel: a proletár osztályalapon álló szocialisták mellett „vannak oly ,szocialisták' is, akiket a valódi