Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)
A KORUNK IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETSZEMLÉLETE - Tasi József: A Korunk és József Attila
munkásmozgalom résztvevőitől épp oly áthidalhatatlan szakadék választ el, mint magukat a kapitalistákat, ... vannak olyan szocialisták' is, akikkel szemben a vitáknak nem az a célja, hogy meggyőzzön, hogy a társadalmi valóságra vonatkozó ismereteinket elmélyítse, hanem az, hogy őket valóságos, a kapitalista osztályérdeket szolgáló lényükben leleplezze." Gaál Gábor a vita ellenére továbbra is közölte József Attila írásait. A két vitacikk között a Korunk júliusi—augusztusi kettős számában olvashatjuk a költő remek marxista kritikáját Bertrand Russell Kína-könyvéről. Bevezetőül említi a „fejleményekkel lépést tartó marxista publikációk"-at, nyilván (Agárdi) Danzinger Ferencnek a Korunk szinte valamennyi számában megtalálható Kína-tanulmányaira gondol. Danzinger különben a Valóság 1932 júniusi számában ismerteti ugyanezt a könyvet; véleménye több ponton is egyezik József Attiláéval, helyenként azonos idézetet is használnak. József Attila, a Valóság szerkesztője, minden bizonnyal Danzinger bírálatának ismeretében írta saját kritikáját; a Korunk-ban közölt tanulmánya mégsem tekinthető átvételnek, mert például Hegel-idézettel — „A vízszabályozás a kormányzat legfontosabb tevékenységeinek egyike. A kínaiak fizikai életét a földművelés, különösen pedig a rizstermelés határozza meg; ezért a gátak fenntartása a legfontosabb ügy." — igazolja azt, hogy „amikor az idealista rajta felejti tekintetét az anyagi valóság folyamán, materializmusba csap át és ellentmondásba kerül saját rendszerével. Így kerül ellentmondásba — folytatja — Russell is magával." Külön érdekessége a cikknek, hogy József Attila — recenzensként első ízben — kísérletet tesz a freudizmus marxizmusba való integrálására. A Totem és tabu-ra hivatkozik, magyarázatot keresve a kínaiak ős — azaz: apa — tiszteletére. A bírált könyvet fenntartásai ellenére végül is kedvezően értékeli: „Marxista haszonnal forgathatja minden tévedése dacára Russell könyvét." Kevésbé jó véleménye van a kötet fordítójáról: „Kétségtelen értékeit előszóval és utószóval igyekszik a könyv magyar nyelvű tolmácsolója ellensúlyozni és magát a szöveget is több helyütt sikerül néki leleményes magyaros fordulatokkal nehezen érthetővé torzítani." 1932-ben József Attila költőként is jelentkezett a Korunk-ban Köztudott, hogy Gaál Gábor mennyire igényes volt publicista munkatársai szépirodalmi munkái iránt. József Attila az Invokációival debütált, melyben „a munkások dalát" énekli. Ugyanabban a Korun/c-számban, amelyben az Invokáció megjelent — 1932 december — József Attila sógora, Bányai László is bemutatkozott, Nagy Lajos novelláskötetéről — Uccai baleset — írt kritikájával. A recenzióból kiderül, hogy szerzője olvasta az Irodalom és szocializmus-t, sőt annyira József Attila hatása alá került, hogy a
