Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A KORUNK IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETSZEMLÉLETE - Tasi József: A Korunk és József Attila

az Egy költőre című Babits-ellenes verset, mely jó illett a baloldali körök ekkori Nyugat-ellenes állásfoglalásához. Gergely bírálata saját hasznosság-esztétikája mérlegén is pozitívnak ítéli József Attila új kötetét; fejlődést lát a költő korábbi és jelenlegi magatartása között s további, a proletariátus végső harci célját elősegítő műveket vár a költőtől. József Attila nemcsak kapott, maga is osztogatott sebeket ezekben az években. Bár a Korunk-ban 1931 szeptemberében közölt Kassák-kritikájáról elmondhatjuk, úgy kezdődött, hogy ő visszaütött. Hogy megértsük József Attila túlzó, igencsak balos kritikáját Kassák Lajos 35 versé-ről, ismernünk kell Kassák és József Attila, valamint Kassák és Gaál Gábor kapcsolatát. József Attila 1925 őszén ismerkedett meg Kassák Lajossal, Bécsben. Az ifjú költő korábban is küldött verseket a Mó-nak, de Kassák nem közölte. Már ekkor — személyes találkozásuk előtt — kijelentette, hogy csak abban az esetben közli József szabadverseit, ha nem ír „felváltva magyar népdalokat és ilyen verseket."

9 Jóval később, 1928-ban a Munka első számában megjelent ugyan egy Dos Passos-fordítás József Attilától, de ez egyszersmind utolsó közlése is a Munká-ban. Kassák anatémája változatlanul fennállt, sőt Kassák odáig ment, hogy átírta, kifogásokkal tarkította Zelk Zoltán lelkendező bírálatát a Nincsen apám . , . kötetről.

10 Külön fejezetet érdemelne Kassák Lajos és Gaál Gábor kapcsolatának vizsgálata. Kassák ugyan publikált a Korunk-ban — 1926 és 1929 között hét különböző írása jelent meg —, de Dienes László „kádere" volt. Kiderül ez Gaál Gábor Fábry Zoltánhoz írott leveleiből is. Fábry Zoltán ugyanis a Korunk 1930 májusi számában közölt Tíz szomorú, magyar év című tanulmányában azt állította, hogy Kassák Lajos szerint „a forradalmi hullám elmúlt". Ebből az állítólagos, bőven kiaknázott idézetből már könnyen következhet a lesújtó bírálat: „Forradalmi szocializmus helyett polgárjogot nyert kassákizmus izolálja a forradalmi folytonosságot." Erről volt szó ugyanis azokban az években: a forradalmi folytonosságról. Mint tudjuk, 1933 9 Erg Ágoston — József Attilának. Bécs, 1924. október 7. József Attila ismételt próbálkozásairól olvashatunk Erg Ágoston több levelében is. (József Attila Válogatott levelezése, Bp. 1976. 495—499. 1.) 10 Zelk Zoltán: József Attila: Nincsen apám, se anyám. Munka, 1929. 190— 191. 1. Néhány hónappal megelőzve Nádass József Korunk-ban közölt kritikáját, Zelk is szót ejt a József Attila ,, . . . költészetében rejlő játékos adottságokról . . ." Zelk—Kassák azonban minden dicséretet szigorúan ellenpontoz. Az idézett szavak után például ezt olvassuk: „Soha könnyelműbb írásokat nem olvastam, mint az ő versei." A következő mondat egyszerre bírál is, dicsér is: „Csak a kellő rutin kell hozzá, — s ez megvan nála — hogy a forma, mellyel most dolgozik, elvonja az élettől, csengettyűvé váljon, hogy minden érintésre pajkos kedvvel csilingeljen."