Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)
A KORUNK IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETSZEMLÉLETE - Tasi József: A Korunk és József Attila
előtt a Komintern is hasonlóan vélekedett a világforradalom kitörésének közeliségéről. A Fábry-cikkben említett „forradalmi szocializmus" a kommunizmus cenzúraképes kifejezése, a szociáldemokratákat pedig a magyar emigráció tömören „szociálfasisztának" nevezte. Ezekben az években válik általánossá az „aki nincs velünk, az ellenünk"-elve és gyakorlata. A „független szocialista" Kassákot is „szociálfasisztának" minősíti a proletárirodalom platformtervezete. Kassák tiltakozott Fábry támadása ellen, állításait pontról pontra cáfolta, de Berlint (Dienes László) és Kolozsvárt (Gaál Gábor) megjárt vitacikkét Gaál Gábor nem közölte, csak néhány sorban összefoglalta tiltakozása lényegét. Közölte viszont Fábry cseppet sem hátráló helyesbítését. 11 Fábry és Gaál levelezéséből gyakran idézik Gaál Fábryt mérsékletre intő szavait: „ .. . olyan jellegű harcoknak a felidézését, mint aminő a 100% és a Munka között van, kerülni akarom, s ezért már előre oda akarom szigetelni a disputát, hogy pusztán a lényegre szorítkozzon." (1930. május 12.) Kevéssé ismert, hogy Gaál 1930. szeptember 13-i levelében már jelzi Fábrynak a Kassákkal való kritikai megmérkőzés szándékát. 1931 szeptemberétől a Korunk egyedüli szerkesztője Gaál Gábor lett. önálló ügyvezetése első hónapjában le is hozza József Attila szektás-balos jegyeket hordozó bírálatát az említett Kassák-kötetről. József Attila, miként idézett kritikájában Gergely Sándor, esztétikai alapállásának kifejtésével kezdi. Majd megvizsgálja, Kassák 35 verse mennyiben nem felel meg kritériumainak. Szubjektív idealizmussal, szolipszizmussal vádolja Kassákot. Tudatosan úgy válogatja meg idézeteit, hogy elvárásainak megfeleljenek. Vajon miért nem vesz tudomást a 80. számú költeményről, mely a Tanácsköztársaságot siratja el? Ama bizonyos számozatlan, Osvát Ernőt elsirató költemény elleni kifogásainak pedig bőven volt személyes indoka: József Attilát korántsem támogatta olyan mértékben Osvát, mint Kassák Lajost. Az Osvát-vers ízekre szedése, úgy vélem, József Attila Nyugat-éllenességének utolsó megnyilvánulása. Kassák Lajos „válasza" közismert. József Attila további köteteiről nem közölt bírálatot a költő életében. (Emlékezései szerint az idézett kritika Konmk-beli megjelenése után néhány hónappal — vagy: egy-két évvel — ugyan kibékült József Attilával s a költőtől dedikált verskötetet is kapott. 12 ) Következő lépésként plasztikus torzképet 11 A Korunk 1930 július-augusztusi száma 599. lapján a Hozzászólás rovatban: (Gaál Gábor) -.Kassák és a forradalom és Fábry Zoltán: Válasz Kassák Lajosnak. 12 Kassák Lajos: Emlékezés József Attilára című kéziratból közölt írásában így olvassuk: „Bántott ez a támadás (a Korunk-ban — T. J.), de sosem tettem szóvá. Vagy két év múlva, hogy éjszaka hazafelé mentem szokott kávéházamból, az Abbázia előtt valaki utánam kiabált, hogy álljak meg egy percre. József Attila
