Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)
A KORUNK IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETSZEMLÉLETE - Csaplár Ferenc: Kassák és a Korunk
lépés irányába mutatott utat. 3 Jellemző, hogy a Korunk munkatársaként Dienes Lászlótól, a folyóirat alapítójától és első szerkesztőjétől kapott megbízással ellentétben a továbbiak során nem ,,a különböző izmusok részletes ismertetésével, elemzésével és kritikájával" foglalkozott, hanem Éljünk a mi időnkben! címmel 1926-ban újra kifejtette a mindennapi életbe való visszatérés, a valóságismeret szükségességének gondolatát. Ezzel elindította a Korunk-ban egy realizmuskoncepció kialakulásának folyamatát. Része volt a Korunk két másik fontos kultúrpolitikai vállalkozásának, a korszerű környezetkultúra alapelveiről való eszmecserének és a szovjet kulturális élet bemutatására irányuló tevékenységnek a megkezdésében. 1926 tavaszán a Korunk rendelkezésére bocsátotta a Tisztaság könyve című kötetének a reklámról szóló fejezetét, pár hónappal később pedig beszámolt a folyóirat hasábjain a szovjet filmművészet két kiemelkedő alkotásáról, a Potemkin-vői és az Aeíitá-ról (Az orosz film). Az új művészet él és az Éljünk a mi időnkben! című tanulmányokban az avantgardizmussal kapcsolatban megfogalmazott elvi álláspont érvényesült a Korunk-ban akkor is, amikor a folyóirat 1927— 28-ban a Déry, Illyés, Németh Andor és Nádass József nevéhez fűződő magyar szürrealista költőcsoportosulás egyik legfontosabb fórumává vált. Dienes közölte Dérynék, Németh Andornak a szürrealizmus esztétikáját propagáló írásait, ám ugyanakkor helyt adott Komlós Aladár, Sinkó Ervin majd Nádass József szürrealizmus-ellenes fejtegetéseinek/' Dienes és Gaál Gábor felismerte, hogy az avantgardizmuson való túllépés és a realizmus irányában történő kibontakozás szükségessége mellett a Kassák szépirodalmi munkásságában lezajló belső átalakulás nyomon követésével és folyamatos regisztrálásával érvelhetnek legmeggyőzőbben. Kassáknak az avantgardizmustól való eltávolodásáról és a valóságszerű ábrázoláshoz való közeledéséről a Korunk Hevesy Iván, Komlós Aladár és Gaál Gábor kitűnő elemzésének közlésével 1926-tól kezdődően hírt adott, Komlós Aladár, Erg Ágoston, Nádass József, M. Pogány Béla és Justus Pál révén pedig bemutatta Kassáknak a húszas évek végén írt szépprózai műveit. 5 Ugyanakkor azonban nem vette észre Kassák prózai munkásságában, mindenekelőtt az Egy ember éíeíé-ben és az An3 Kassák Lajos: Az új művészet él. Korunk, 1926. 2. sz.; Külön kiadványként Kassák Lajos: Az új művészet él. Korunk Könyvtára II. Kolozsvár, 1926. 4 Déry Tibor: A homokóra madarai — 1927; Németh Andor: Űj világérzés, új költészet — 1927; Komlós Aladár: Az irodalom bukása — 1926; Sinkó Ervin: A homokóra madarai egy 3. felszólaló megvilágításában — 1927; Pap József: Válasz Déry Tibornak — 1927; Déry Tibor: Csicsergés a homokóra körül — 1927; Nádass József: Ébredjetek fel! — 1929. 5 Hevesy Iván: Kassák Lajos költészete — 1926; Komlós Aladár: Magyar irodalom 1926-ban — 1927; Gaál Gábor: Az új magyar líra arcvonaláról — 1928; Erg Ágoston: Egy ember élete — 1927; Nádass József: Napok, a mi napjaink — 1928; M. Pogány Béla: Angyalföld. Kassák Lajos új regénye — 1929; Justus Pál: Kassák Lajos új regénye — 1930. 18. 50-éves a Korunk 273
