Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A KORUNK IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETSZEMLÉLETE - Csaplár Ferenc: Kassák és a Korunk

gyalföld-ben a valóságirodalom világirodalmi viszonylatban is egyik legkorábbi és legszínvonalasabb jelentkezését. A Korunk Kassákkal kapcsolatos kritikai magatartását 1926-tól 1930 tavaszáig egészében véve bátorság, szakszerűség, szocialista elkötelezettség, az írói munka sajátos problémái iránti érzékenység, az író fejlődésének előmozdítására való törekvés jellemezte. Ennek a Korunk első fél évtizedében vezető szerepet játszó kritikusi magatartásnak a propagálása és programszerű megfogalmazása szintén Kassák nevéhez fűződik. Kassák A hiányzó kritika című 1927-es írásában mindenekelőtt a Nyugat kritikai tevékenységére célozva panaszt emelt a magyarországi irodalmi és művészeti kritika szakszerűtlensége, szemponttalansága és bátortalansága, az egyéni és csoportérdekek érvényesülése, a tekintélyek előtti elvtelen behódolás, az új irodalmi és művészeti törekvésekkel, valamint a legfiatalabb generációval szembeni közömbösség miatt. Síkra szállt a bátor és felelősségteljes, a hozzáértő és a harcot vállaló, a szocialista világszemléletet érvényesítő kritika szükségessége mellett. Megjegyzéseit a Nyugat szerkesztőjének, Osvátnak címezte. Dienes felismerte, hogy Kassák helyzetelemzése és követelései nem pusztán a magyarországi viszonyokra illenek rá, hanem a csehszlovákiai, a jugoszláviai és a romániai magyar kulturális életre is, mégpedig fokozottabb mértékben. Ezért Kassák írását mint a 'Korunk-nák a kritikai tevékenységgel kapcsolatos helyzetelemzését és programját közölte. A Kassák által megfogalmazott kritikai program gyakorlati megvalósításában kiemelkedő szerepet játszottak a Munka-kör tagjai. A Korunk polemikus többszólamúságának idején Fábry Zoltánnal majd a 100% körének tagjaival együtt ők képviselték a szocialista álláspontot. Nádass József, Gró Lajos, Forgó Pál, Justus Pál és Justus György 1927 elejétől 1930 áprilisáig összesen mintegy 70 írással szerepeltek. Az ő tollúk alól került ki a jelzett időszakban a magyarországi és a szovjet politikai és kulturális életről, az új építészetről, az új film- és színházművészeti törekvésekről hírt adó beszámolók, kritikák tekintélyes része. A Munka-kör és a 100%-csoport tagjainak a Korunk-ban való együtt, sőt sokszor közvetlenül egymás mellett való szerepeltetése a folyóirat által a baloldali összefogás, mégpedig mindenekelőtt a munkásmozgalmon belüli egységfront megteremtésére irányuló tevékenység egyik legértékesebb és kétségtelenül legizgalmasabb mozzanata volt. A Korunk szerkesztői elhatárolták magukat a kommunista mozgalom által Kassák művészeti és politikai tevékenységéről adott szektás, balos értékeléstől. Dienes 1928 őszén, a Munka megindulásakor a kommunista mozgalom részéről várható támadások ellen vé-