Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A KORUNK ÉS A MARXISTA GONDOLAT - Illés László: A marxista irodalomszemlélet kezdetei a Korunkban

illés László A MARXISTA IRODALOMSZEMLÉLET KEZDETEI A KORUNKBAN Szabolcsi Miklós bevezető előadása a maga tömörségében mintegy intenzív totalitással fejtett ki egy kutatási programot, amelynek alapján a Korunk történetével irodalomtörténészek egész sorának foglalkoznia lehet, s egyúttal egy monográfia részletekbe menően pontos vázlatát nyújtotta. Én hozzászólásomban módszertanilag eltérnék a bevezető előadás metodikájától és ezzel némileg bizonyosan előlegezem is a későbbiekben elhangzó, részlet-vizsgálatokra irányuló előadások témakezelését. Annál inkább gondolnám ezt tenni, mert a Korunk marxista irodalomszemlélete oly volumenű téma, amely az egész folyóirat ismételt áttekintésére késztetne. Erre egy rövid fölszólalás keretében aligha lehetne sikerrel vállalkozni, ezért én ezúttal a témakörnek csupán a nyitányáról szeretnék vázlatszerűen néhány szót szólni. A Korunk a magyar marxista irodalomszemlélet történetében különleges modellt képvisel. Nem az elszigetelő elhatárolódás módján modell, hanem több más, különböző árnyalatú s jellegű, rokon szellemi kezdeményezéshez képest nyújtott a Korunk egy nagyon fontos, sajátos arculatú produkciót. Azzal, hogy a kor magyar irodalmában és világirodalmában helyét elfoglalva érzékenyen képes volt a népfrontpolitika szellemében — bizonyos tétova kezdemények, majd a proletkultból átöröklött szektás velleitások leküzdése után — helyesen értelmezni és inspirálni a korszerű szocialista irodalmat — kezdve József Attilával, folytatva Nagy Lajossal, a baloldali Veres Péterrel, Radnótival, a romániai magyar írókkal, Salamon Ernővel, Szilágyi Andrással és másokkal, s még folytathatók hosszan ezt a sort, az alkotókkal dokumentálva az előbb elmondottak érvényét. A Korunk képes volt a kor színvonalán képviselni a magyar irodalomban és a világirodalomban is egyre nagyobb szerephez jutó szocialista eszmeiséget, pontosan érzékelte a világirodalom kibontakozó vezető