Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A FOLYÓIRAT ÉS A KOR SZELLEMI ÁRAMLATAI - Király István: Elnöki zárszó

Király István ELNÖKI ZÁRSZÓ* Kiemelt szeretettel köszöntöm a Korunk jelen lévő, két régi munkatársát: Haraszti Sándort és Sándor Lászlót. Az úttörőknek szól ez az üdvözlés. Azoknak az embereknek, akiknek az elsők közt volt bátorságuk elindulni a történelemnek egy még járatlan útján. S magukra vették ennek az elindulásnak minden nehézségét. Ha valamely viszonylatban helyes az úttörő szó használata, a Korunk-kaX kapcsolatban kiváltképpen az. Űttörő tapasztalatok sokaságát gyűjtötte fel ez a folyóirat a maga alig másfél évtizedes útján. Az a három kérdés, amelyet az emlékülés kiemel, úgy vélem, valóban a legfontosabb ebből a hagyatékból. Űttörő tapasztalatokat hozott a Korunk a realizmus, a szocialista realizmus problémái kapcsán. Erről fog szólni a ma délutáni megbeszélés. Űttörő tapasztalatokat hozott, s ez a tegnapi megbeszélésnek állott centrumában, a nemzeti kérdés kezelésében. A Korunk-ra rákérdezett a kor. S a folyóirat helyesen válaszolt. A különböző nacionalista megoldásokkal szemben következetesen képviselte az internacionalizmus feleletét. A nemzetiségi kérdés vonatkozásában konkretizálva ezt: képviselte a híd-elképzelést. A marxizmus szempontjai felől — társadalmi szempontból — gondolta végig a Korunk a nemzetiségi kérdést és a népek közeihozását, a hídverést jelölte meg az állami-társadalmi, valamint nyelvi-etnikai közösségükhöz egyaránt ragaszkodni kívánó s ilyképp kettős kötöttséggel élő nemzetiségiek feladataként. A Korunk tapasztalata ebben a vonatkozásban is időszerű. Hiszen még ma is feladat ez a hídépítés. A Korunk a legjobb román s magyar hagyományt * Az emlékülés május 21-i délelőtti tanácskozásán az elnöki tisztet Király István látta el; ekkor hangzott el Huszár Tibor előadása valamint Lackó Miklós, Tolnai Gábor, Hajdú Ráfis, Pomogáts Béla, Bata Imre és Sándor László hozzászólása.