Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A KORUNK ÉS A MARXISTA GONDOLAT - Földes Éva: Haladó pedagógiai törekvések a Korunkban

1939-ben a kommunista művelődéspolitikus, Földes Ferenc írásai folytatják a sort a Korunk hasábjain. Földes Ferenc, a fiatal kommunista nemzedékhez — annak legképzettebb rétegéhez — tartozik, Párizsban a Sorbonne-on, és a bolognai egyetemen tanult. Bolognában szerzett később filozófiai doktori oklevelet is. Már párizsi egyetemi évei döntő befolyással voltak világnézetének kialakulására, 1932-ben hazatérve, előbb a KIMSZ munkájába kapcsolódik, majd a párt tagja lesz. Ír, szervez, szemináriumokat vezet. (1942-ben a KMP megbízásából egyik szervezője, vezetője lesz a Történelmi Emlékbizottságának.) Elsősorban filozófiai tárgyú Bertrand Russellről szóló doktori disszertációja is, amelyet 1937-ben védett meg Bolognában. Ebben a munkában — többek között — Russell semleges monizmusát bírálja a dialektikus materializmus szemszögéből. Teszi ezt egy olyan országban, ahol akkor már tizenöt esztendeje fasizmus volt, és tilos volt a marxizmus—leninizmus terjesztése. A Kortmk-ban 1939-ben közzétett tanulmányai is elsősorban filozófiai jellegűek. A rasszizmus ideológiai szerepei címen az 1939-es áprilisi számban megjelent tanulmánya Gobineau-tól a német fajelméletig elemzi a rasszizmus okait, megnyilvánulási formáit, majd cikke befejezésében rámutat arra, hogy a fajelméletből következő antiszemitizmus, valamennyi megnyilvánulási formájával együtt, nem egyéb, mint ,,. .. lehetőség olyan problémák levezetésére, melyeket az uralkodó osztály nem óhajt megoldani.. . egyszerű diverziólehetőség, a tömeg figyelmének eltérítésére ...". 1939 nyarán összevont kettős számmal ünnepli a Korunk a francia forradalom százötvenedik évfordulóját, és az antifasiszta népfront jegyében sokoldalú elemzését nyújtja a francia forradalom gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális eredményeinek, ugyanakkor jelentős kísérletet tesz a francia forradalom marxista értékelésére. Ebben a számban Földes Ferenc 1789 és a gondolkodás címen írt tanulmányt, amelyben a francia forradalom filozófiai előzményeit bemutatva, filozófia és politika szoros kapcsolatára utal, s Rousseau és Saint-Just gondolatait elemezve megállapítja, hogy: „Ahumanizmus hittel és lelkesedéssel itatta át a forradalmat s egy új emberiség, egy új élet ideálját vetítette előre." A továbbiakban a francia forradalom előremutató tanulságait vizsgálja, hogy cikke végkövetkeztetéseként megállapítsa: akkor az eszmék konkrét tartalma csak egy osztályra vonatkozhatott, ma az egész emberiséget érinti, mert a mai elnyomott osztály az első, amelyik nem tör osztályuralomra, a szabadságot és egyenlőséget tehát a föld minden egyes emberére ki akarja terjeszteni.