Illés Ilona - Taxner Ernő szerk.: Kortársak Kassák Lajosról (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1976)

II. A Munka szerkesztője - Beregi Tivadar: Kassák Lajos, az ember és az író

kai gondolkodó elme volt. Inkább önmagába forduló lélek, meditáló szellem, aki kollektív érzésvilágát, álmait, kozmikus vágyakozásait, egyetemes eszmei törekvéseit verseiben, novelláiban, regényeiben és cikkeiben akarta inkább kifejezni. öltözködésében is megtartotta proletáregyszerűségét (mindig különböző színű orosz ingeket viselt), nem modorosságból vagy sznobizmusból, hanem mert rokon volt az orosz írókkal és az orosz néplélekkel. Komor tekintetével, hátrafésült művészhajával egyik legjellegzetesebb és legsajátosabb figurája volt a magyar irodalomnak. Már akkor a magyar Gorkijnak tekintettük, forradalmi szellemével és a nagy orosz írókhoz kapcsolódó, de eredeti és teljesen önálló művészetszemléletével. 1927-ben ünnepeltük Révész Béla szocialista író, a Népszava munkatársának, Ady Endre meghitt barátjának 25 éves írói jubileumát. Révész szerzői estjén, amelyet a pesti Vigadóban tartottak bensőséges keretek között, Kassák Lajos, akit még akkor személyesen nem ismertem, szintén beszédet mondott és köszöntötte Révész Bélában a magyar szocialista novella mesterét, aki a proletárok életét, sorsát, küzdelmeit a legjobban megértette és a legmeghatóbban, a legigazabban ábrázolta pszichológiai beleérzésével. Ekkor értettem meg, hogy Kassák Lajost, ezt a volt gyári munkást milyen mély testvéri szolidaritás fűzte még mindig a dolgozók osztályharcához, munka- és bérproblémáihoz és társadalomátalakító törekvéseihez. Ámbár Kassák természeténél fogva kissé hidegnek látszó habitusával fogadott egy évvel később, mégis éreztem kézfogásában irántam megnyilatkozó belső szívélyességet. 1929 január folyamán jelent meg a Népszavába Lessingről írt tárcám és ez a kis „siker" nekem impulzust adott a további munkára. Amikor fölvittem neki első kéziratomat a Munka pedagógiájáról, Kassák azonnal elolvasta tanulmányomat és megelégedéssel közölte velem, hogy a cikket megjelenteti a folyóirat februári számában, mert tetszett neki benne a szocialisztikus modern látásmód, amely szerény írásomat jellemezte. Kassákot úgy látszik továbbra is érdekelték írásaim, mert a Munka 1929 márciusi számában leközölte egy, a Nemzeti Színházban akkor bemutatott és nagy vitát provokáló gróf Bánffy Miklós Martinovics drámájával kapcsolatban írt hosszabb tanulmányomat :vl Martinovics dráma és a meghamisított történelem címen, amelyért Kassák szóban is megdicsért. Igaz azonban, hogy minden tőle kapott dicséret nekem csak biztatást jelentett és nem holmi önhitető hiúságkérdést, miután nagyon is tisztában voltam képességem és tudásom határával. A Munka 1929 júniusi számában Kassák leközölte a Marxizmus történetfilozófiájához című analitikus tanulmányomat Nagy József, szegedi egyetemi tanár akkor publikált esszéje: a Fejlődés eszméjével kapcsolatban.