Kabdebó Lóránt szerk.: Vita a Nyugatról – Az 1972. ápr. 27-i Nyugat-konferencia (Budapest, 1973)
lati lírához kellett, hogy vezesse, de összekapcsolódhatott volna, s Franciaországban valmelyest hozzá is kötődött még a benyomás, a részletpillanat (la vie en fragments — írja sok helyütt Bergson) hiánytalan átélését célzó irányzattal, az impresszionizmussal. 15 Holott a fiatal Babits költészete végképp nem impresszionista. Nem csupán a pályáját erősen befolyásoló hatások, Baudelaire, a szimbolisták, a parnasszisták és a viktoriánusok egészen más irányú törekvéseinek kell ezt tulajdonítanunk, — sőt talán éppen tájékozódását vélhetjük jellegzetesnek. 16 Szellemi fejlődésének legkezdetétől a forma tökélyén át is az abszolútumot, az objektívet vágyta és kereste, s még akkor is, ha — újabb feszültséget teremtve lírájában — ilyen abszolútum puszta létezését többnyire kétellyel övezte is; paradoxszerűen úgy fogalmazhatnánk: bergsoniánus korszakában az abszolútum az objektivitás igényével élt át és fejezett ki egy céltudatosan társadalomkívüli, introvertált, eredendően szubjektív filozófiát és magatartást. Alkotómódszerében úgy tetszik, ezért ötvöződik olyan sajátosan a modern szenzualizmus és a modern objektiváció kétirányú törekvése. 17 Fiatalkori verseinek legjelentősebbjeit, még ha lemondó választ adott is rájuk, s a rezignáció némi önélvezetével fogalmazta is őket, az emberi lét kérdésfeltevései, s magának a kérdezésnek energiája feszítik; a vágy és a halál, a véges és a végtelen erőterében szélső pólusokat kötnek össze íveik, mondataikban nemcsak ideges, szenzuális ajzottság, hanem az örök kérdezés zaklatottsága lüktet. A moralista készülődött benne. Vállalta a dekadenciát — ..... a költészet lényege ugyanaz, ami a dekadenciáé" írta Kosztolányinak 18 —, de nem csupán mint költői ihletet, hanem mint ontológiai magatartást, az emberlét egész történetének állandó kérdéseire választ adni hivatott, vagy legalábbis azokat felkérdezni tudó szemléletet. A művészet társadalomkívüliségét éppúgy végérvényesnek tekintette, mint az igazság elérésének csak introvertált útjait, az érzetek kultusza pedig a megközelítés erősen érzelemteli jellegére is lehetőséget nyitott. Fiatalkori líráját és esztétikáját az Élet (mint 15 Ruth Moser: L'impressionnisme français. Paris, 1952. 10 Tájékozódását és forrásait a 8. sz. jegyzetben idézett két mű végsőnek tetsző érvénnyel tisztázta. 17 A dolgozat során, részint eldöntetlen vitáik okán is. amennyire tehettem, szándékosan kerültem a stílusmegnevezéseket; megjegyezném azonban, hogy ezt az ötvözetet, s kivált ahol határozottan érzelmi megközelítésben formálódott meg, erősebb szálakkal kötném a szecesszióhoz, mint például legutóbb Rába György dolgozata tette. (V. ö. : 14. sz. jegyzet.) 18 Babits levele Kosztolányihoz 1904. szeptember 15-én. {Babits— Kosztolámji—Juhász levelezése, Akadémiai, 1959.) 6 Vita a Nyugatról 81
