Kabdebó Lóránt szerk.: Vita a Nyugatról – Az 1972. ápr. 27-i Nyugat-konferencia (Budapest, 1973)

meg, egyetlen példát idéznék. A Verses napló éles rímű feljajdulása s mert egyetlen életbe kötve e földön száz távoli táj, ami egyik oldalon történt, az a másik tájon is fáj. ez a filozófiainak semmiképpen nem mondható sorpár tizennégy esztendő távolából majdhogy ízről-ízre pontosan visszhangozza Az örök béke egyik mondatát, épp azt, melyet az újabb Kant-tanulmányok e munka egyedül igazán fontos gondolatának tartanak: „Mármost: ilyenformán a Föld népei közt egyszer s mindenkorra teljesen beállott valami (szűkebb vagy tágabb) közösség. Anynyira jutott a dolog, hogy a Föld egyetlen pontján történt jogsértés valamennyi helyén megérzik."

6 Erőszakolt kísérlet lenne hát valamely szándékolt filozófiai rendszert keresni költészetében; lírájának moralista jellege ezt is jelenti. A szempontot magát azonban Babits esetében már a kortárs tanulmányok állandóan követték. Kivételes filozófiai ismeretei és elmélyültsége, s még inkább az esszéíró és a lírikus, kicsit durva polarizálással szólva: a gondolkodó és a költő szokatlanul szembeötlő párhuzamai és megfelelései a megszorítások ellenére témakörünkön belül mindenképpen mégis arra utalnak, hogy költészetét határozottan bölcseleti kérdésfeltevések motiválták. Magatartáslehetőségeket s utóbb magatartás-eszményt példázó-kereső költészet, mely néha mintha az elutasított vagy tudomásul vett külső világot is a bölcselet szűrőjén szűrte volna át legsajátabb szférájában személyiséggé és szépséggé, pályájának későbbi szakaszain pedig egyre erősebb mértékben erkölccsé. 3. „Nem játék a világ!": a felkiáltással egy életszemlélet és egy ars poetica, Nietzsche-esszéjének szavával egy „világnézethangulat" megrendültét hirdeti. A réginek summáját körülbelül egy évvel korábban egyik legkiérleltebb tanulmányában — Játék filozófia (1911) — foglalta össze; gondolati ihletője pedig egyértelműen Bergson. Egyes elemeit ugyan más gondolkodókra, más művekre is visszavezethetnénk, s valóban csak ifjúkori levelezéséből kivehetően, Babits forgatta Platónt, Schopenhauert, ind filozófusokat, Bruno Willet, Machot, Nietzschét, Kantot, Hume-t és James-t, alapvető irányát azonban bizonnyal az Essai sur les données immédiates de la conscience és az Evolution créatrice határozta meg. Hasonló súllyal egyetlen filozófia hatása jöhetne csak még szá6 Kant: Az örök béke. Fordította: Babits Mihály, 1918. 47. 1. Lásd még: Vidrányi Katalin cikkét Kant filozófiájának második fordulatáról, Világosság, 1972. Kant különszám.