Kabdebó Lóránt szerk.: Vita a Nyugatról – Az 1972. ápr. 27-i Nyugat-konferencia (Budapest, 1973)

nása az Elfogy a magyarsággal és igaz, hogy Németh László kritikusi pályájának második szakasza, tehát a Napkelet utáni szakasza ezekben az években itt indult és az is igaz, hogy Illyés szerepe egyre inkább növekszik a lapban; és végül az is igaz, hogy a lap ezekben az években bocsájtja szárnyára a Nyugat „két és feledik" nemzedékének legjelentősebb tagjait, Gellérit és Pap Károlyt, de mindezzel együtt is úgy tűnik számomra, hogy a fő súlyt a magyar szellemi életben ezekben az években a népi mozgalom, a népfront hatására kibontakozott kommunista irodalom, a polgári radikálisok balszárnya, sőt a liberálisok balszárnya veszi át. A támadások a Nyugat ellen, mint megállt, a Nyugat mint konzervatív, a Nyugat mint visszahúzó ellen talán ebben a korszakban minden oldalról a legerősebbek. 5. Ismét ..felfelé menő" korszak 1936-tól Babits haláláig, 1941-ig. Főleg akkor, amikor a Nyugat mellől eltűnik az egyik oldalról a Válasz progresszív korszaka, a másik oldalról a Szép Szó, tehát amikor a Nyugat ismét egyedül maradt. Ismét megerősödik, szerepe jelentősebb lesz egy új, antifasiszta humánus magatartás kikovácsolásában. Nagy szerepe van a történelmi-nemzeti önismeret és egy újfajta nemzetkép kialakításában. Újfajta magyarság-tudat, egy liberális színezetű, függetlenségi indulatú, (a Mi a magyar? kötetben összefoglalt) Szekfü és Babits magyarságtudata alapján kikovácsolódó magyarságkép ez. Humanista elkötelezettség, határozott antifasizmus, függetlenségi jellegű magyarságkép, a színvonal őrzése, — ez is harc a szélsőségek és a fasizmus ellen. Radnóti Miklós ekkor lesz a Nyugat egyik sokat közölt költőjévé, a Jónás könyve jelképesen összegezi ezt a korszakot. .Nem lépni túl az emberi méreteken". — írja 1941-ben Cs. Szabó a kis népek hivatásáról. Az eredeti szépirodalmi művekben és főleg regényekben a folyóirat frissessége csökken, viszont ugrásszerűen nő az addig aránylag gyenge kritikában, esszében. A Nyugat úgynevezett esszéíró-nemzedéke, a máig ható nagy nemzedék, amelynek egyes tagjai itt ülnek köztünk, ekkor indul, vagy ekkor teljesedik ki a Nyugat körül és a Nyugatban. Cs. Szabó híres cikke, a Műfaj és nemzedék bevezetése az esszéíró nemzedék fellépésének. Ügy is mondhatnám, hogy a Nyugat ekkor a kor legnagyobb világirodalmi áramlatába kapcsolódva egy klasszicizálódott modern realizmust tűz ki eszményképül és ezt a modern realizmust őrzi. Illés Endre. Szerb Antal, Halász Gábor, Hevesi András és Cs. Szabó nevei jellemzik ezt a korszakot. 6. Ennek egyenes folytatása a Magyar Csillag, amely Illyés szerkesztésében eleinte közvetlenül folytatja a Nyugatot — ismeretes Schöplin Aladár híres mondata a Magyar Csillag első számá-