Kabdebó Lóránt szerk.: Vita a Nyugatról – Az 1972. ápr. 27-i Nyugat-konferencia (Budapest, 1973)

Illés Ilona A kibontakozó magyarországi munkásmozgalom egyre sokasodó sajtóorgánumai, a XIX. század 60—70-es éveitől kezdve az elméleti cikkek mellett egyre növekvő számmal közölnek szépirodalmi műveket is. A hangsúly bennük elsősorban a politikumra esik, s gyakran elsikkad a művészi igény. íróik a munkásosztályból származnak, elsődleges szempontjuk a pártprogram, amellyel az osztály harcait kívánják elősegíteni. A század utolsó évtizedeiben a polgári irodalomban is feltűnnek a szociális tendenciák, jelentős változásokat hoznak az irodalom tematikájában: „Munka és materializmus: a kor jelszavai. Az irodalomban a próza és a vers fejlődése szinte minden eddiginél élesebb hajlással fordul el egymástól. A próza — főleg a ,,nagy" regény és dráma — egyre nagyobb erőfeszítésekkel és lelkiismeretességgel olvasztja magába a tömegek életének a szociális egyensúlyozódásnak problémáit..." — írja Tóth Árpád Ady költészetének viszonyát elemezvén elődeihez és a francia modernekhez. (Nyugat, 1919. I. k. 352. 1.) A két különböző irányból induló kezdemény mégsem tud ekkor még egymásra találni. A szociáldemokrata és a progresszív polgári irodalom külön, egymás mellett haladt, jóllehet mindkét irányzatra hatott a munkásmozgalom egyre erősödő fellendülése. A munkássajtó saját írói dolgát nehezíti meg, amikor élesen elkülöníti a publicisztikát a szépirodalomtól, az egybehangolásra nem törekszik. Még Táncsics lapjai is, amelyek már ekkor kitűnő szerkesztéssel készültek, elhatárolják a szépirodalmat, és másodlagos írásokként kezelik ezeket. A századfordulóra változik meg a kép, amikor a szépirodalom is önálló szerepet kap a munkássajtóban. További változást hoz e téren a napilappá alakult Népszava. 1905 áprilisától önálló kulturális rovatot indít, a munkásírók újabb gárdáját a munkásosztályból, a szegényparasztságból, vagy a nincstelen kispolgári rétegekből verbuválja. Fellépésük a magyar szocialista irodalom kezdeteit jelzi, köztük látjuk Csizmadia Sándort, Farkas Antalt, Gyagyoszky Emilt. Az SzDP saját üzemeként létrehozott Világosság nyomda révén megsokszorozódott a kiadott szépirodalmi művek száma, nemcsak magyar, hanem külföldi szerzők müvei is eljutottak így a munkásokhoz. Az 1905-ös orosz forradalom idején itthon is fellendült a munkásmozgalom, s a koalíció elleni harcban megmutatkozott a munkásosztály ereje. A szocialista irodalom jelezte ezeket a változásokat. Az irodalmi kiadványok számszerű növekedése magával hozta a kritikai irodalom kiszélesedését. Bálint Aladár, Bölöni György,