Kabdebó Lóránt szerk.: Vita a Nyugatról – Az 1972. ápr. 27-i Nyugat-konferencia (Budapest, 1973)

fel és löki ki a látomás képeit, képzuhatagait, rendszerint a látvány, a látomás nyers erején, dinamizmusán, egy tömbű kiszakadtságán, vulkanikus ömlésein van a hangsúly. Másodlagos különbségtevés lehet az expresszív és lírai látomás között a nyelv anyagával is: expresszív látomás elképzelhető a stílus leglíraibb lényegének, a szóképeknek jelenléte nélkül — ilyen esetben mondat-alakzatok váltakozása, dinamikus töltésű igék, meghökkentő szövegkörnyezetben jelentkező szavak rakják a látomás csontozatára a húst, vagy esetleg teljesen csupasz, puritán stílusból is kihajthat a cselekmény, történés különös fordulataival a vízió —, a lírai látomás azonban elsősorban a stílus metaforikus anyagával építkezik. A látomás expresszív formájával jelentkező művészet önmaga lehetőségeihez képest csak részlet-eredményeket valósított meg, néhol — Elek Artúrnál, Turcsányi Eleknél, Jób Dánielnél — az életművek töredékessége, máshol azonban éppen a látomásosság szertelenségei, túlhajtásai miatt. Szomory látomásos művészetének a pompa és nyomoréiság, áhítat és szenvedés pólusai között növesztett wagneri igénye a látvány állandó, felfokozott színpadiassága miatt, Révész Béla prózája a stílus vulkanikus—zsoltáros meteforatömbjeinek folytonos zuhatagai miatt — hallatlanul új értékeket produkálva is — lemondott az epika több dimenziójú ábrázolásának komplexebb lehetőségéről. A látomás mindkét típusával építkező Csáth Gézánál viszont töredékes életművében is — olyan novellákkal, mint az Elfeledett álom, Ismeretlen házban — az elbeszélés látomásosságának intenzivitását a belső élmény expreszszionista kivetülése, a látomásosság extenzivitását viszont a szürrealista képkapcsolás lehetősége biztosítja. A stílus elsőrendűen szóképi-metaforikus anyagával építkező lírai látomás szuverén költői világot alkot, amelyet megtölt a humánum gazdag tartalmaival. Cholnoky László néhány elbeszélése, kisregénye, regényei közül a Régi ismerős, Lövik Károly Egy elkésett lovag ciklusa, Krúdynak szinte teljes életműve egy több idősíkot, emlékezést, realitást, látomást egybemosó egységes időt, lírai jelent teremtett. Emléket, valóságot, fantáziaképet a látomás fog itt össze: a múlt nem külön darabja az életnek, hanem beleépül a jelenbe, objektivizálódik, örökké jelen van a lírai időtlenségben zenélő tájban és tárgyi valóságban.