Vezér Erzsébet szerk.: Ifjú szívekben élek? Vallomások Adyról (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1972)

Ady inspirációit is föl tudjuk használni. Különösen fontos ez a fiatal generáció szempontjából, hiszen ezek a talmi, hirtelen támadt, majdnem úgy mondhatom, sikeres divatok, melyek hatalmukba kerítették ifjúságunk egy részét, ezek múló divatok. Gyorsan túl tud jutni rajta, heveny betegség is lehet. A javában persze értékként marad meg, a túlnyomó többség pedig rá fog jönni arra, hogy nem tud anélkül jelentőset teremteni, ha nem egy nemzet közgondolkodásába építi bele a saját gondolatait. Hiszen, még egyszer visszatérve az elején mondottakra, minden költészeti korszaknak a leglényegesebb tevékenysége az volt, hogy nemcsak lelkeket nevelt, hanem az egész közösséget, a nemzetet tanította meg gondolkodni saját sorsáról és a jövőjéről. Ezt az új szocialista nemzeti gondolatteremtést lehetne, szerintem, ezzel a nagy életművel, mint az Adyé, segíteni, sőt merem állítani, hogy megindítani. Hiszen erre alig tettünk még kísérleteket. 1968.