Fenyő István szerk.: Eötvös József kiadatlan írásai. 1846. május–1848. február (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1971)

Jegyzetek

NÉPOKTATÁS II. Megjelent: Pesti Hirlap 1846. 683. sz. (V. 29.) múlt országgyűlés alatt: az 1843/44. évi országgyűlés alatt. — a népnevelés tárgyában készült kerületi választmány munkálatát: a kerületi választmány munkálatának szövege: Kármán Mór: Közoktatásügyi tanulmányok. Bp. 1907. I. k. 127. — Hobbes: Thomas H. (1588—1679), angol mechanikus materialista filozófus, az erős, központosított államhatalom szükségességének hirdetője. Társadalmi koncepciójával, miszerint a társadalom mozgató ereje az egyéni önzés, s az elszigetelt emberek önzéséből alakul ki a társadalmi harmónia, a polgári rétegek törekvéseit fejezte ki. — Rousseau: Jean-Jacques R. (1712—1887) francia író, társadalomfilozófus és pedagógus, a társadalmi egyenlőség és egyéni szabadság elveinek nagyhatású propagálója, a francia felvilágosodás egyik legnagyobb alakja, az ember elidegeníthetetlen jogainak hirdetése révén a forradalom ideológiai előkészítője. AZ ALLGEMEINE ZEITUNG NÉHÁNY VALÓDI KONZERVATIVJE I. Megjelent: Pesti Hirlap 1846. 685. sz. (VI. 4.) Allgemeine Zeitung: 1798-tól kezdve Augsburgban megjelenő napilap, mely liberális felfogása, polgárosodást támogató iránya, korszerű tájékozottsága, kiterjedt levelező hálózata s általában magas színvonala következtében a reformkori Magyarországon kedvelt és elterjedt orgánum volt Rendszeresen — ha nem is mindig jóindulatúan és az igazságnak megfelelően — tájékoztatta a német közönséget a magyar reformmozgalmak fejleményeiről is. A hazai ellenzék vezetői közül Pulszky Ferenc és Lukács Móric rendszeres levelezői voltak. — Az Allgemeine Zeitung néhány valódi konzervatív je: az Allgemeine Zeitung 1846. 125. és 144. számaiban (V. 5. és 24.) Die conservative Opposition címmel kétrészes cikk jelent meg. Einige aus der wirklichen conservativen Partei aláírással. E cikknek az ellenzéket antimonarchikus törekvésekkel illető vádjaira reflektál itt Eötvös. — B.—P. Hiradó: Budapesti Hiradó, a kormánypárt lapja, a reakció orgánuma. 1844. július 1-től 1848-ig jelent meg. Főszerkesztő-tulajdonosa és szellemi irányítója Dessewffy Emil volt, szerkesztője Szenvey József. Aulikus, maradi szelleme következtében a centralisták — elsősorban Eötvös — ironikus támadásainak állandó tárgya volt. — A B. P. Hiradó . . . most 392. számában: Dessewffy Emil cikkére utal, aki a Budapesti Hiradó 1846. 392. (V. 24.) számában nyílt levelet intézett Szenvey Józsefhez, a lap szerkesztőjéhez. Ebben írja azt: „. . . ne feleljünk a P. Hírlapnak semmit kérdésére. . . Én reklamálni nem fogok, mert nekem tökéletesen közönyös, hogy mit Írnak az Allgemeineban azok vagy az, ki vagy kik magukat »Einige aus der wirklichen conservativen Parthey« nevezik . . . Nem is gondolok én ennélfogva vele, akármit és akárki ír az Allgemeineba a konzervatív pártról, ellenzékről, vagy bármiről is." — a nemes gróf: Dessewffy Emil. — a Nemzeti Újság szavaival élve: a Nemzeti Újság konzervatív-klerikális orgánuma volt, 1840-től 1848-ig állott fenn. Főszerkesztője Lipthay Sándor, a reakciós Gyülde alapitója, szerkesztője Illucz Oláh János volt. — A Nemzeti Újság . . . erre azt válaszolja: a Nemzeti Újság Felelet címmel 1846. 284. számában (V. 19.) foglalkozott az Allgemeine Zeitung cikkével. — Alig. Zeitung: Allgemeine Zeitung. — így szól Wesselényi az Alig. Z. 112. számában megjelent s több ma-