Fenyő István szerk.: Eötvös József kiadatlan írásai. 1846. május–1848. február (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1971)
Jegyzetek
gyar lapokban is közlött nyilatkozatában: Wesselényi Miklós nyílt levele az Allgemeine Zeitung 1846. 112. számában (IV. 22.), a 892—893. lapon olvasható. — ,J?ropriis legibus et non ad normám aliarum provinciarum": „saját törvényeink szerint s nem más tartományok normái alapján" (latin) — hadi adó: az 1715. évben bevezetett állandó hadsereg ellátására az országgyűlés ezt az adófajtát rendszeresítette, mely a nem nemeseket terhelte. — Ludovicaea ártatlan intézete: katonatiszt-képző akadémia, melynek rendeltetése tényleges tisztek nevelése volt. Felállítását az 1808. évi országgyűlésen határozta el a nemesség. Nevét Mária Ludovikáról, I. Ferenc magyar király harmadik feleségéről nyerte, aki koronázást tiszteletdijából 50 ezer forintot ajánlott fel építésére. A kormányzat mindent elkövetett, hogy felállítását megakadályozza. — Védegylet: az 1843—44. évi országgyűlés kudarcainak hatására az ellenzék elhatározta, hogy tömegnyomással, széles nemzeti egységfront létesítésével próbálja kiharcolni a reformok elfogadását. A széleskörű tömegagitáció érdekében hozta létre a Védegyletet, mely 1844. október 6-án alakúk meg: az egyesület tagjai kötelezték magukat, hogy hat évig csak magyar árut vásárolnak. Elnöke Batthyány Kázmér, igazgatója és mozgató szelleme Kossuth volt A mozgalom jelentős eredményeket ért el a magyar ipar fejlesztésében, még inkább az osztrákellenes nemzeti egységfront megszervezésében. AZ ALLGEMEINE ZEITUNG NÉHÁNY VALÓDI KONZERVATIVJE II. Megjelent: Pesti Hirlap 1846. 685. sz. (VI. 4.) illusztráció: itt: megvilágíttatás, feltűnés. — Az Allgemeine Zeitung 125. és 144. számában: lásd az előző cikk jegyzetét. — privilégium exclusivum: kizárólagos kiváltság. — az augsburgi Allgemeine: Allgemeine Zeitung. — P. Ztung: Pester Zeitung, a magyarországi német polgárság német nyelvű újságja. 1845. március 30-án jelent meg első száma, 1852-ig állt fenn. Főszerkesztője Eduard Glatz volt. Konzervatív irány, monarchikus-dinasztiahű szellem jellemezte. — Spiegel: Der Spiegel, a pest-budai polgárság német nyelvű kulturális-irodalmi folyóirata. 1829—52 között hetente kétszer jelent meg fél-fél íven. 1846-ban főszerkesztője Samuel Rosenthal volt. — Honderű: divatlap, melyet 1843. január 7-én inditott Petrichevich Horváth Lázár, a reakciós-arisztokratikus érdekek szolgálatában. Elvtelen, iránytalan lap volt, erősen támadta Petőfit és körét. — iniciál: kezdeményez. — Allgem. Ztung: Allgemeine Zeitung. — Egyesekre megfelelt ugyanazon lapban Pulszky Ferenc barátunk: Pulszky állandó külső munkatársa volt az augsburgi újságnak. — házi adó megbukásának érdemét: a közigazgatás fenntartására rendelt adó, melynek fizetése alól a nemesség mentességet élvezett. Az ellenzék az 1843—44. évi országgyűlésen harcot indított a házi adó fizetésének általánossá válásáért, ez azonban nem járt sikerrel. — büntető törvénykönyvnél: a büntető törvénykönyv megalkotása a reformkori polgári átalakulás egyik központi kérdése volt. Az 1839—40. évi országgyűlés országos választmányt küldött ki ennek kidolgozására, mely 1841—1843 között készítette el nagyfontosságú, korszerű javaslatát, ez azonban nem válhatott törvénnyé. Kidolgozásában Eötvös is részt vett. — mikint az, hogy mindenekelőtt a börtönrendszer vétessék tanácskozás alá, a főrendek konzervatív többségének kívánata vala: vö: Fayer László: Az 1843-iki büntetőjogi javaslatok gyűjteménye. Bp. 1896. III. k. 430—476. Ezen belül Eötvös József felszólalásai, ki a büntető eljárás elsőbbségéért harcolt:
