Fenyő István szerk.: Eötvös József kiadatlan írásai. 1846. május–1848. február (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1971)

Cikkek, tanulmányok

szavazataik aránya s mindazon kérdések, melyek ezzed szoros kapcsolatban állanak, mint jelesül országgyűlési követeik mikénti választása, meg nem határaztatik: szavazatuk tettleg nem számíttathatik be; valamint másrészről igen igazságos a városok részéről követelni, hogy adminisztratív rendeztetésök ne történjék befolyásuk nélkül. S mi nem hisszük, hogy ha a városi követek részéről ez követeltetnék, a megyék képviselői között ellenszegülésre találna. — * * * VÁROSI ÜGY I. A kerületi választmány, melyre a sz. k. városok rendezésének kidolgozása bízatott, mint halljuk, serényen jár el hrvattatásában, munkálata talán már-a jövő év első napjaiban kerületi tanácskozás alá vétetik. — Midőn ezen felfogásunk szerint legfontosabb kérdés — mely a haladásnak biztosítását foglalja magában, s mely által a politikai jogok a kiváltságos osztályok körén túl terjesztetvén, középkori alakjukból kivetkőznek — országgyűlési tanácskozsáaink napirendjére kerül: az időszaki sajtó nem felelne meg hivattatásának, ha újra meg újra nem téme vissza e kérdés tárgyalására; főképp miután nincs kérdés, melyre nézve, még az egyes pártok között is, annyira eltérő vélemények, annyi csaknem ellenkezésben álló nézetek léteznének. Legyünk őszinték! A sz. kir. városoknak törvényhozási befolyása sokak előtt nem népszerű. Hogy mi ennek valódi oka, ha keserűek nom akarunk lenni, jobb elhallgalnunk; nyilván a városi kérdés ellenei más aggodalmakkal lépnek fel. Egy rész a francia forradalomra emlékeztetve, melynek fő tűzhelye Párizs vala, a jakobinizmus csiráit, a legvadabb demokráciának biztos támaszát látja királyi városainkban; mások éppen ellenkezőleg, az abszolutizmusnak talpkövét, nemzetellenies irányoknak eszközét, egyszóval oly valamit látnak bennök, mi alkotmányunkat s nemzetiségünket valószínűleg sírba dönti; s a két eltérő nézet azon határozatban egyesül, hogy királyi városainknak politikai befolyást adni veszélyes; s azért minden ürügy, mely alatt e kérdés megoldását három évre ismét elhalaszthatjuk, elfogadható. — Ha e kérdés most kerülne tanácskozás alá, hosszabban szólnánk ez aggodalmakról, jelenleg felesleges. A sz. k. városok követeléseinek helyessége elismertetett. A kegyes királyi előadások, melyékben a városi kérdés másodszor fordul most elő, annak megoldását elhalaszthatatlannak mondják; az utósó országgyűlés alatt mind a felső, mind az alsó tábla kimondták, hogy a polgári rend törvényhozási befolyását továbbra megtagadni nem lehet; midőn e tárgy