Fenyő István szerk.: Eötvös József kiadatlan írásai. 1846. május–1848. február (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1971)

Cikkek, tanulmányok

a jelen törvényhozás elé került, nem volt a rendek közt senki, ki e részben ellenkező véleményt nyilatkoztatott volna. A kir. városok törvényhozási jogainak elismerése oly valami, mit ha akarnánk se lehet többé elhalasztani, elmozdítani minden akadályt, mely ennek útjában állhatna, ez tehát első feladása törvényhozásunknak. — Sokszor mondtuk, hogy ezen akadályok közt nem ismerünk nagyobbat annál, mint: ha a városok törvényhozási jogainak s adminisztratív rendezésének kérdése egybeköttetett; nem fogunk azon okokra visszatérni, melyek minket e nézet felállítására bírtak; jelen alkalommal csak két ellenvetésre akarunk felelni, mely némelyek által véleményünk ellen tétetik. Az első az, hogy ha a városoknak politikai jogok adatnak, mielőtt azoknak belső adminisztratív rendezése megjavíttatott, e jogok az alkotmányos szabadság megdöntésére fognak használtatni. A második szerint a városi polgároknak éppen a városi adminisztráció rendezése fékszik leginkább érdekében, s ha most, midőn a polgári rend törvényhozási jogai tanácskozás alá kerülnek, egyúttal a benső adminisztráció nem rendeztetik, félni lehet, hogy e kérdés még sokára halásztatok el. Mi az ellenvetések elsejét illeti, önként megvalljuk, miként mi a királyi városok törvényhozási szavazata mellett csak azért szólalunk fel, mert benne az alkotmányos szabadság erős támaszait s a haladás nélkülözhetlen eszközeit látjuk; s azért csak helyeselhetjük a törvényhozás eljárását, mely szerint az, a jelen eljárás mellett választott s utasított városi követeknek szavazatait számításba nem veszi. A városi követek, kijelölés mellett s nem az összes polgárság, hanem zárt testületek által választva, nem a városok, hanem csak azon zárt testületek képviselőinek, melyek által országgyűlésire küldettek, tekinthetők; s így alig hivatkozhatnak csak azon történeti jogra is, mely, mint mindenki tudja, egészen más választási rendszer feltétele alatt gyakoroltatott. De ha az országgyűlés, a királyi városok politikai jogairól rendelkezvén, ezen visszaélésnek véget vetett, s a városi követnek az összes polgárság által történendő választását elhatározá, az ily módon választott követ szavazata ellen azt fogjuk-e okol felhozni, hogy a követ nem szavazhat, mert azon városban, melynek polgárai által küldetett, hiányos benső adminisztráció létezik? — s ezt oly hazában fogjuk tenni, hol őszintén bírálva, a belső adminisztráció mindenhol hiányos, s a közigazgatás minden orgánumai, a felsőbbektől a legutósóig, egyiránt fontos javításokat igénylenek. — Mondani, hogy a királyi városok azért nem gyakorolhatmak politikai jogokat, mert adminisztrációjuk hiányos, annyi, mint ha mondatnék: hogy a megyék politikai jogok élvezetére nem képesek, míg benső adminisztrációjuk jobbá nem válik; — mi valóságos képtelenség. A különbség, mely a megyék s városok között politikai jogok tekintetében létezik, a választási rendszerben fekszik, mely szerint ott a választók összesége, itt csak egy zárt testület küld képviselőt; ha a királyi városoknak erre nézve helyzete változott, ha a városi követ az összes