Fenyő István szerk.: Eötvös József kiadatlan írásai. 1846. május–1848. február (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1971)
Bevezetés
Nemkülönben Eötvös müve a Pesti Hírlap 111. számában hasonlóképpen háromcsillagos jellel szignált Néhány őszinte sző cimü vezércikk, mely Szabó Pálnak, Kossuth sikkasztó közeli munkatársának szökésével kapcsolatban nyilvánítja az ellenzék állásfoglalását 19 ; továbbá a 816. számban megjelent, József nádor halálára írt, cím nélküli nekrológ Pest nagyszerű fejlődésének méltatásával: 20 végül a várost ügyről (Eötvös egyik legkedvesebb eszméje!) írott, már Ferenczi Zoltán által az övének minősített négy vezércikk 1847—1848 fordulójáról. 21 Hogy e legutóbb említett háromcsillagos vezércikkek szintén mind Eötvös alkotásai, mi sem bizonyítja inkább, mint hogy egy sor szöveg szerinti egyezés található e cikkek tételei és az írónak e tárgyiban 1847 decemberében Széchenyihez intézett híres levele között. Vessük össze például a cikksorozat, illetve a levél következő passzusait: ,,. .. vajon ily pillanatban az e feladata városainknak, hogy követeléseikkel históriai jogok terére álljanak? — kérdezi a Városi ügy szerzője, majd így folytatja — ... Nem a históriai jog kétségbe vehető magyarázgatása, hanem a dolog jelen állása az, mi városaink mellett szól... A városi kérdés megoldása csak úgy eszközölhető, ha a törvényhozási befolyás s a városok adminisztratív elrendezésének kérdése egymástól elválasztatnak . . . Ha azt akarjuk, hogy a városi követek az alkotmányos szabadság őrei legyenek, fel/fogásunk szerint kettő szükséges: a) hogy a politikai képességre felállított kvalifikáció ne legyen ugyan illuzórikus, de ne legyen oly magas, hogy a választók száma általa felette csekélyre szorittassék; b) direkt választás." A „legnagyobb magyar"-hoz intézve szavait Eötvös pedig így érvel: „.. . A diszkusszióban mindenekelőtt a városi követek tisztán a történeti térre állnak, azaz azt teszik, minél rosszabbat legnagyobb ellenségeiktől sem várhatnának... A városi kérdésnek két része van. Az első a városok politikai jogainaik meghatározása, melyhez szavazatjoknak száma, azoknak elosztása, s a követválasztást illető szabályok tartoznak, a 2. a városok belső elrendezésének kérdése, s én eredményt csak úgy várok, ha e két kérdés egymástól elválasztatik ... A városok politikai jogainak rendezésénél én két fontos dolgot látok, az 1-ső, hogy a cenzus eszméje léptessék ez alkalommal életbe, a 2-dik, hogy az országgyűlési Ikövet — nem bánom bármi magas cenzus mellett — direkt választassék." 22 A szerző azonossága ezúttal sem lehet kétséges. 18 Pesti Hirlap 1846. VI. 4-5.. ill. IX. 6. 19 Uo. 1846. XI. 12. 20 Uo. 1847. I. 21. 21 Uo. 996.. 1002., 1015. és 1029. sz. (1847. XII. 5., 16., 1848. I. 9., II. 3.) 22 Viszota Gyula: B. Eötvös József levelei Széchenyi közlekedési javaslatáról. Budapesti Szemle 179. k. 1919. 92.
