Fenyő István szerk.: Eötvös József kiadatlan írásai. 1846. május–1848. február (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1971)

Cikkek, tanulmányok

büntető törvénykönyv s eljárás körül elég terjedelmesen már elmondattak. — De a törvény előtti egyenlőségnél nem az elv 'kimondása, banem annak általános alkalmazása az, mitől üdvös következményeket várhatunk; s ha a legcélszerűhb büntető törvénykönyv által, szorosan személyes jogokat illetőleg, e hon minden lakosát egyenlő viszonyokba állítottuk is, még igen távol vagyunk a jog- és teheregyenlőségtől, melyet gróf Széchenyi igen helyesen minden haladás propylaeumainak nevez. — Mindenekelőtt rendkívüli, majdnem csodálatos birtokviszonyaink vonják magokra figyelmünket, s be fogja látni mindenki, hogy polgári egyenlőségről s általán véve, haladásról szólni, míg e viszonyok fennállanak, valóságos önámítás. Mielőtt azon változásokról szólunk, melyeket birtokviszonyainkra nézve elkerülhetetlenül szükségeseknek tartunk, adjunk számot magunknak mindenekelőtt jelen állapotunkról. Annyira megszoktuk ezen állapotot, hogy annak óriási abnormitásait nem is vesszük észre, s enélkül miként segítsünk bajainkon? Ar első, mi figyelmünket magára vonja, azon kétségbevonbatlan tény: hogy a magyar földbirtok nem tulajdon, s hogy eszerint rá nézve senki szabad rendelkezési joggal nem bir. A második, hogy mi más országokban a földbirtok főbecset képezi: a birtoknak biztossága, nálunk a földbirtok tulajdonságai közé nem tartozik; sőt hogy- a birtoknak minden nemei között éppen a földbirtok az, melyre nézve legkevesebb biztosság létezik. A harmadik, hogy ámbár törvény szerint senki földbirtokával szabadon nem rendelkezhetik, tettlez ezt mindenki teszi. A negyedik, hogy a birtoknak egy része minden tehertől ment. Mindezen állitások valóságát senki kétségbevonni nem fogja. Bizonyos először: hogy, a szent koronát kivéve, senki e hazában földbirtokára nézve tulajdonosnak nem nevezhető, miután törvényesen róla nem rendelkezhetik. Minden földbirtok, a nemes ügy, mint a jobbágyi, csak bizonyos feltételek alatt élveztetik. Haszonbéresek vagyunk valamennyien, s a különbség köztünk csak az, hogy a jobbágy az úrbéri törvényben kijelölt föltételeknek eleget tesz, a nemes a hadi szolgálattól, mely birtokának hasonló természetű föltétele vala, fel tudta menteni magát. Bizonyos másodszor: hogy a földbirtokra nézve semmi biztosság nincs. A törvény, mely szerint a földesúr jobbágyát bizonyos esetben minden vétke nélkül kibecsülheti, még mindig fennáll; a nemesi birtok felett Damocles 'kardjaként ott lebeg az aviticitás; vagyonának legbecsesebb része, földbirtoka, egy régi oklevél feltalálásától függ, s talán másnap tudtára adatik, hogy mit ő maga s elődei kétségbevehetlen birtokuknak tártának, nem vala bitorlásnál egyéb.