Fenyő István szerk.: Eötvös József kiadatlan írásai. 1846. május–1848. február (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1971)

Cikkek, tanulmányok

eddig semmit nem tettetek, nem volna-e már önmaga elég a nyomornak előidézésére? Láttuk ezek szerint, hogy mindazon okok, melyek más nemzeteknél a pauperizmus fő tényezőinek tekintetnek, nálunk is s pedig nagy részben, mint úrbéri viszonyaink következményei, léteznek. Több egyén keresi élelmét a földmívelés által, mint melyet az ipar ezen ága jelenleg haszonnal elfoglalhat A földbirtok — főkép az úrbéri — feldaraboltatott A föld célszerű mivelésének számos akadályok gördíttettek elébe. Tőkék és hitelek hiányoznak. Alsóbb osztályaink között szomorú tudatlanságot találunk. Pauperizmusnak sietünk elébe. Sok van, mi hazánkban Irlandra emlékeztet. Egész népességünk kizárólag a földmiveléssel foglalkozik, földbirtokunk nagy része oly egyének kezében van, kik jövedelmeiket a külföldön költik el, s ha a létező veszély óvszereiről nem gondoskodunk, Európa nemsokára egy második koldus népet láthat nemzetei között, melyet külföldön lakó arisztokraták és ha nem vigyázunk, tőzsérek is bírnak. Mi e bajok első óvszeréül a közös teherviselés elvének elfogadását jelöltük ki. A másodikat csak úrbéri viszonyainknak, egy, mind a földesúr, mind jobbágya érdekeit tekintetbe vevő örökváltság általi megszüntetésében kereshetjük. Mit a nyomornak, nem pillanatnyi enyhítésére, de annak a jövőben elkerülésére még ezeken kívül szükségesnek tartunk, arról máskor szólunk. - * * * TEENDŐINK L Miután gróf Széchenyi István „Politikai Program"-ja megjelent több részről csodálkozás jelentetett ki, hogy lapunk ezen érdekes röpiratról még nem nyilatkozott, Kivéve azokat mik csak pártunk egyes személyeit illetik, a könyvnek valódi tartalma azon meggyőződés kifejezésében keresendő: „hogy hazánkban minden kidől sarkaiból, ha az ellenzék most többségre vergődhetnék, mi mostani körülményeink között egyenesen hazagyilkolásnak tekinthető" (158. lap). Egyedüli válaszunk erre csak az lehet ha tisztán előadjuk mindazt mit pártunk teendőinek ismer; csak ha ezt tettük, ítélheti meg mindenki, vajon sarkaiból kidől-e hazánkban minden, ha pártunk működéseiben nem akadályoztatik. E cikkelyek fogják magokban foglalni válaszunkat mellyel az igen tisztelt grófnak tartozánk, s mire