Fenyő István szerk.: Eötvös József kiadatlan írásai. 1846. május–1848. február (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1971)

Cikkek, tanulmányok

polgárság által választatik, nincs ok, mely végett a politikai jogok gyakorlata tőlök ezentúl megtagadtatnék. A politikai és adminisztratív rendezés kérdéseinek elkülönözéséből semmi, mi által az alkotmányos szabadság érdekei veszélyeztetnének, nem következik; másképp vagyunk meggyőzödve, ha e kérdések kapcsolatban tárgyaltatnak. — Ha azt akarjuk, hogy a városi követek az alkotmányos szabadság őrei legyenek, felfogásunk szerint kettő szükséges; a) hogy a politikai képességre nézve felállított kvalifikáció ne legyen ugyan illuzórius, de ne legyén oly magas, hogy a választók száma általa felette csekélyre szoríttassék; b) direkt választás. Ha a királyi városok politikai rendezése különválva tárgyal ta tnék, mi nem ismerünk egy okot sem, mely akár az egyik, akár a másik ellen csak némi plauzibilitással felhozathatnék. — Egy követnek választása egyszerű dolog, nem tagadhatja senki, miként az igen nagy számú egyedek által nemcsak gyakoroltathatik, sőt majdnem minden alkotmányos országban gyakorollatik is. — De kössük össze a politikai s adminisztratív rendezést, induljunk ki azon meggyőzödésből, hogy a királyi városok csak akkor nyújtanak alkotmányos szabadságunknak elég biztosítékot, ha azok megyéink képmásai leendnek, s lépjünk fel oly rendezési javaslattal, mely a követnek választását vagy legalább utasítását ugyanazokra bízza, kikre az adminisztráció bízatik, s vajon nem fog-e joggal felhozatni indítványunk ellen, hogy az adminisztrációt felette sok kezekre bízni nem lehet, s hogy tanácskozási testületek ezerekre nem terjedhetnek, egyszóval mindazon okok, melyek, valahányszor a politikai jogok kiterjesztése szóba jő, bizonyos oldalról mindig felhozatnak, és ha csak maga a követválasztás forog kérdésben, éppoly nevetségesek, mint azon esetben, ha a követválasztás s adminisztráció kérdései összeköttetnek, csakugyan fontossággal bírnak. A másik ellenvetés még kevesebbet bizonyít nézetünk ellen. Igen, mi elismerjük, hogy a városok benső adminisztrációjának elrendezése a polgári rendnsk leginkább érdekében fekszik; de vajon nem következik-e éppen ebből, először, hogy ha a po'gári elem törvényhozási befolyással bír, ez azt leginkább e kérdés megfejtésére fogja használni, s a belső rendezés új elhalasztásába beleegyezni nem fog; másodszor, hogy éppen, mert e kérdés a polgárokat leginkább érdekli, azok, kik általa leginkább érdekeltetnek, s azt kétségenkívül legjobban értik, annak eldöntésénél befolyást gyakoroljanak, nehogy miután a városok belrendezése a jelen országgyűlés alatt megállapíttatott, a királyi városok ennek következtében, nyert szavazataikkal a jövőn arra éljenek, hogy azt ismét megváltoztassák. — Mondatik, hogy erre szükség nem leend, mert hisz a városi követek most nincsenek kizárva törvényhozásunkból, s ha nem is határozó, legalább informáló szavazattal bírnak, s így a városi belrondezés kérdésénél a megyei követeket a városi szükségekről felvilágosíthatják. — De kérdjük,