Fenyő István szerk.: Eötvös József kiadatlan írásai. 1846. május–1848. február (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1971)

Cikkek, tanulmányok

erről nem kétkedőnk : de mi módon fog tétetni az indítvány, miként fog e kérdés felállíttatni? ez vala az, miről sokat gondolkoztunk. A kérdés felállítása annak megoldását csaknem föltételezi, s midőn városaink méltó igényeik kielégítését követelik, reájok nézve a legfontosabb a tér megválasztása, melyen igényeikért küzdeni fognak. A városok törvényhozási befolyása halaszthatadan. Ki Pesten megfordult, s mintegy varázs által emelkedő házait s utcáit látta, s látta a Duna partján a nagyszerű mozgalmat és a pezsgő életet, mely minden piacait betölti: nem fog kételkedni e tételen, s ha eszébe jut, minő jövő vár e városra, mely népségét 25 év alatt csaknem megkettőzteté, hihetőleg elisrmerendi, hogy Pestnek törvényhozási befolyását megtagadni, alkotmányos országban, nem lehet. Hasonló meggyőződésre jutunk, ha Budát, Debrecent, Aradot, Szegedet s több hasonló helyeket tekintünk. A jelen és jövő, mely sok tekintetben az ipar és kereskedés által föltételeztetik, egyaránt hangosan szól a polgári rend igényei mellett, s vajon ily pillanatban az-e feladata városainknak, hogy követeléseikkél históriai jogok terére álljanak? Nem akarunk a városok históriai jogainak fejtegetéseibe bocsátkozni; e fejtegetések igen messze vezetnének, s a 47 szavazat között, mely némelyektől követeltetik, lehetnének olyanok, miknek történeti alapja talán kissé gyöngébbnek mutatkozik. Nem akarjuk emlékezetbe hozni: hogy azon időszak, mely alatt a városok törvényhozói befolyásukat nem gyakorolták, szinte a históriához tartozik, s históriai jogkövetelések ellen igen jól használtatik ellenokul; azt sem hozzuk fel: hogyha — mint a pesti követ megjegyzé — alkotmánvos nemzeteknél nincs példa rá, hogy egy kiegészítő rész törvényhozási jogától akként, mint királyi városaink, megfosztatott volna, ezen példa nálunk is hihetőleg csak azért fordult elő: mert városaink törvényhozásunknál sohasem gyakoroltak oly befolyást, mint például az angol városok a parlamentben már századok előtt; de, mondom, mellőzzük mindezt — hisz kötelességünk mellőzni mindent, mi keserűségre vezethetne — s csak azt kérdem a városi ügy barátaitól: akarják-e, hogy az 1608: 1. t.cikk, melyre Pest város követe oly bizodalmasan hivatkozott, teljesülésbe menjen? Hiszik-e, hogy azáltal, ha ez történnék, a polgári rend igazságos követelései csakugyan 'kielégíttetnének. Az 1608: 1. törvénycikk véletlenül nom kezdődik 10. §-ával, mely a királyi városok jogairól szól; előtte ugyanazon törvény még a káptalanok s jelen nem levő mágnások követeiről szól, s pedig egészen ügy, mint a 10. §. a királyi városokról: a 12. §. pedig a királyi táblát, tanácsnokokat sfb. említi. — Az 1832-i országgyűlés alatt a jelen törvényhozásnak egy nagyhírű szónoka, ki akkor még a jelen nem levők követei között fogott helyet, az 1608: 1. törvénycikkre támaszkodva, hasonló követeléssel lépett fel az absensek részéről, s ugyan nem történhetik-e ez most is? A jelen nem levők követei, kiknek jogait az 1608-i törvény szinte biztosította, - Í36 -