Fenyő István szerk.: Eötvös József kiadatlan írásai. 1846. május–1848. február (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1971)

Cikkek, tanulmányok

nemcsak törvényhozási jogaiktól, de üléseiktől is megfosztattak, s ugyan ha a városi kérdés a sérelmi térre vitetik által, nem helyeztettetnek-e a városok s jelen nem levő mágnások követei egy sorba, mi a dolgok jelen állásában valódi képtelenség. Nem a históriai jog kétségbe vehető magyarázgatása, hanem a dolog jelen állása az, mi városaink mellett szól; ki törvényhozási befolyásuk jogszerűségét régi törvényeink halaványuló betűiből kiolvasni nem tudja, annak mutassák három emeletes házailkat, e lapidár stílus érthetőbben szól. Nem a városok egykori állapota, nem múlt hatalmuk s befolyásuk az, mi a törvényhozást jogaik elismerésére birni fogja. Valamint Visegrád és egyéb városok egykor a kir. városok sorába tartoztak, s onnan kivétettek, úgy a históriai jog — az legalább, mely törvényhozási befolyásról rendelkezik — mindig gyöngének fog találtatni az élet jelen igényei ellenében. A városok jelen helyzete az, mi követeléseiket mellőzhetlenekké teszi, s a királyi városok nem árthatnak ügyöknek inkább, mint ha magokat e térről leszoríttatják, s tudományos hivatkozások által akarják azt bebizonyítani, mit maga a józan ész első pillanatra belát; hogy e haza nem fejlődhetik ki, ha törvényhozásánál csak a puszták képviseltetnek. A városok kérdése nem mellőzhető többé. Nem szükség, hogy a nemesség gens generosa nevezetének megtartását tűzze ki feladatául, elég, ha csak a józanság híre után vágyódik, hogy ezt belássa, kik azonban ebből azt következtetik, hogy az országgyűlésen résztvevő városi követek szavazatai azonnal számba vétessenek, oly követeléssel lép fel. mely elfogadva, minden alkotmányos szabadságot, s így magok a városok jövőjét aláásná, s a szabad nemzetek törvényhozásában éppoly hallatlan, mint az, hogy a 'királyi városok törvényhozási befolyásuktól tettleg s törvény nélkül megfosztattak. — Föltéve, hogy az alsótábla többsége azt akarná, magának a többségnek nem áll hatalmában, hogy oly valakinek szavazatát számításba vegye, ki e jognak tettleg gyakorlatában nincs. Ily változás csak az összes törvényhozó test megegyezése után, a király szentesítésével történhetik, s bővebb megfontolás után, kik ily követelésekkel fölléptek, magok is át fogják látni, hogy városaink jogai nem egy tábla többségének szeszélyein, hanem csak törvényen alapulhatnak, s csak akkor ismertethetnek el, ha gyakorlásuk módja szabályoztatott, s közéletünk úgy rendeztetett el, hogy ne zárt testületek, hanem az összes polgárság szabadon választott képviselői jelenjenek meg országgyűlésünkön. Hosszabbra nyúltak e sorok, mint akartuk, s mégis érezzük, hogy e tárgyra többször fogunk visszatérni. Hagyján! Nem fekszik törvényhozásunk előtt ennél fontosabb kérdés, s jó, ha az iminden oldalról meghányatik, főképp kezdetben. A városi kérdés megoldása csak úgy eszközölhető, ha a törvényhozási befolyás s a városok adminisztratív elrendezésének kérdése egymástól elválasztatnak. Ez azon tér. melyre a városi követeknek állniok kell. Mig