Fenyő István szerk.: Eötvös József kiadatlan írásai. 1846. május–1848. február (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1971)

Cikkek, tanulmányok

gyakorlata a) mindenkire nézve lehető legyen; b) melyeknek gyakorlata által az egyes polgárnak befolyása ne váljék illuzóriussá. 3- szor A politikai jogok, mint felébb említettük, egyszersmind kötelességek, s így ezek oly egyénekre bízhatók, kik azoknak célszerű gyakorlata iránt némi kezességet nyújtanak. 4- szer. A politikai jogok föltételei olyanok legyenek, melyeknek betöltése nem annyira a véletlentől, mint például a születés, — hanem inkább az egyes polgárnak személyes iparkodásától s képességétől függjön. Ezen elvekből 'következik: a) Hogy mi semmi oly rendszabályt nem találhatunk kielégítőnek, mely által minden politikai jog csak kizárólag egy vagy két osztályra szoríttatnék. b) Hogy azon politikai jogok alatt, melyeknek sokakra kiterjesztését követeljük, csak oly jogokat értünk, melyeket sokan gyakorolhatnak, s így csak a választási, nem a tanácskozási jogokat, a tapasztalás is azt mutatván, hogy hol a tanácskozási jog felette sokakra terjesztetett ki, ott e jog sokaknak nevében kevesek által bitoroltatik A választási jogra nézve azonban annak valóságos gyakorlatát kívánjuk, s annak színével, — minő a kettős választás által nyújtatik — sohasem fogunk megelégedni. c) Hogy valamint eddig, úgy ezentúl is soha sem egyezhetünk meg oly indítványban, mely által a politikai jogok vagy semmi, vagy íMuzórius föltételekhez köttetnének. d) Ezen föltételekre nézve, mi a censualitásnál egyebet nem ismerünk. Ez az, mely Európa minden alkotmányos országaiban gyakorlatba vétetett, azaz mely által a politikai jogok gyakorlata az egyesnek képességétől s iparkodásától függesztetik fel. Miket tartunk ez elvek nyomán a jelen pillanatban teendőnek; s politikai jogaink kiterjesztését mi módon hisszük legcélszerűbben eszközölhetőnek, erről jövő számunkban. — * * * TEENDŐINK XVIII. (NÉPKÉPVISELET IL) A népképviselet — mint utósó cikkelyünkben kijelentők — nem cél, hanem eszköz. A cél törvényhozásunknak helyesebb szerkezete, mely nélkül az sem a polgári szabadságnak biztos őre, sem haladásunk alkalmatos eszköze s vezetője nem lehet. Törvényhozásunk csak a nemességnek utasításával lekötött küldötteiből áll. E viszonyból kettő következik