Fenyő István szerk.: Eötvös József kiadatlan írásai. 1846. május–1848. február (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1971)
Cikkek, tanulmányok
Es miért? Felelet: Mert a jog- s tekeregvén lós ég ellentétben áll, legalább látszó érdekeikkel mindazoknak, kik a törvényhozásra közvetlen vagy közvetett befolyást gyakorolnak, s mert ily helyzetben vagy az lenne szükséges, hogy az összes nemesség meggyőződjék, miként valódi érdekei szinte a jog- és teheregy enl ős éget kívánják, vagy az, hogy a nemesség minden önösséghől egyszerre vetkezzék ki; minek elsejét e hazában, másodikát sehol a világon nem remélhetjük. És mi következik ebből? Felelet: következik igen egyszerűen az, hogy ha mind az. mit a jog- és teheregyenlőségről eddig mondánk, nem hasztalan szószaporítás vala; ha a karzatok éljenén kívül ennyi szónoklat után eredményt is 'kívánunk, erre csak ügy számíthatunk ha a nemességnek eddig kizárólagos tulajdonnal élvezett politikai jogait a nép többi osztályaira is kkerjesztjük Ha egyenlőséget akarunk jogban és teherben, szükség, hogy a nép képviseltetéséről gondoskodjunk. Vagy mivel a nép elvont fogalom, melynek használata számos tévedésekre szolgál alkalmul, fejezzük ki nézetünket még egyszerűbben. Ha jelen helyzetünk ki nem elégít, s alkotmányos állásunkat, mely csak egy osztály jogak és szabadságát biztosítja, az igazsággal megegyezhetőnek nem tartjuk, szükség, hogy a nemesség törvényhozási befolyása a nemzet többi osztályaira is kiterjesztessék. A mondottakból világos, hogy a népképviselet általunk nem célnak, hanem csak szükséges eszköznek tekintetik. Nem azért kívánjuk mi politikai jogaink kiterjesztését, hogy bizonyos elméleteknek eleget tegyünk, hanem kívánjuk azért, mivel a jog- s teheregyenlőség, mely minden alkotmányos lét fő alapját képezi, a politikai jogok jelen elosztása mellett lehetetlen. — Ezen kérdés iránti nézeteink, e szempontból, melyből azt tekintjük, önként következnek Ki ezen nézeteinkre nézve bővebb tudomást kíván, azt előbbi lapjainkra utasítjuk, hol azok több ízben bővebben tárgyakatrtak;* itt röviden csak azon alapelveket fogjuk ismételni, melyeknek alkalmazása nélkül a politikai jogok 'kiterjesztése céljának nem felelhet meg. 1- ször Ha a politikai jogok kiterjesztésének célja az: hogy általa a jogés teheregyenlőség biztosáftassék, oly módon kell eljárnunk e kiterjesztésnél, hogy a polgároknak semmi osztálya ne legyen kizárva a politikai jogok gyakorlatából. 2- szor Nem elég, hogy a polgárok egy bizonyos számának politikai jogokat adunk; szükséges, hogy e jogok olyanok legyenek, melyeknek " Lásd a városi ügyben írt több rendbeli cikkelyeinket, továbbá az eszmetöredékeket a korteskedés és ellenszerei körül, s a tájékozást a választási jog mezején.
