Vezér Erzsébet szerk.: Ifjú szívekben élek? Vallomások Adyról (Irodalmi Múzeum 3. Budapest, 1969)

Fábry Zoltán

sabbani a magyarságban kiért humánum. És ez a vonatkozás lefordíthatatlan.Nem csoda, ha Adyt a világ nem ismeri. De ismeri-e a magyarság?! Mindenki a maga módján mondja és vallja, a maga válogatásában,a maga gyönyörűségére vagy igazolására, de az egész Adyt, igazát: kiteljesedését, záró fejezetét, emberség háborús próbáját és példáját kevesen ismerik, értékelik és vállalják. n

A halottak élén

" Adyja, az ember 8Z embertelenségben, Ady egész megrendítő háborús költészetei parlagon heverő kincs, mellyel népe könnyelműen, jóvátehetetlenül, bűnösen gazdálkodott. - Mit csodálkozunk akkor a világon?! Arra a kérdésre, hogyan látom Ady jelentőségét a magyar lira fejlődésében — félek — csak tudott dolgokat ismételhetnék. Elégedjünk meg annyival: Ady tényleg ujat hozott és ujat jelentett a magyar irodaiómban:történelmet, változást. Az TJj versek - cim és a dévényi betörés gesztusa egymásba és egymásból folytak, Ady volt a más, a több

. a lényeg

. Tényleg az, amit a magyar poétafaj követel: történelemformáló erő, maga is történelem. Ahol és amikor Ady nincs jelen, ott magától adódik a magyar negativum. József Attila törvénynyé avatta az Ady verset. Ahol ez hiányzik, ott törvénytelenség van, A szlovákiai magyarság nevében beszélek, beszélhetek Adyról. Joggal, Amikor Magyarországon megszakadt a progresszivitás, mi részben itt biztositottuk folyamatosságát, és igy nem csoda, ha mi ma is Ady hűségesei vagyunk. Hogy ez máig érőn mit jelent, ezt a tavasszal "A magyar kisebbség nyomorúsága és nagysága

" cimü ismert cikkemben igyekeztem tudatosítani.A kicsengés Adyval és Adyért szólt; "Yolt egy hagyományunk, az egyetlen teljes magyar