Vezér Erzsébet szerk.: Ifjú szívekben élek? Vallomások Adyról (Irodalmi Múzeum 3. Budapest, 1969)

Lukács György

lírikusok jellemző tulajdonságává válik,így aztán - talán a francia és a délamerikai lírikusok bizonyos csoportjától eltekintve - Ady tartalmilag is rendkivül idegen a mai költőktől, József Attila tekintetében se legyenek tul nagy illúzióink. Igaz ugyan, hogy József Attilát könnyebb fordítani, ezért jobb József Attila fordításaink vannak, de azért távolról sem beszélhetünk arról, hogy József Attila világirodalmi tényezővé vált, abban az értelemben, ahogyan mondjuk Majakovszkij vagy Eluard annak számit. Azt hiszem, ez olyan szerencsét lenség, amellyel nekünk, mint kis nemzetnek szájnolnunk kell. Meg kell tenni mindent, hogy Adyt megfelelően lefordíttassuk külföldi nyelvekre, de azt tanácsolom,hogy ezt nagy illúziók nélkül tegyük meg, A legnagyobb ritkaságok közé tartozik, hogy igy érjen el lírikus de facto világirodalmi hatást, Vegyük például Paszternák esetét. Nem tudom megítél ni, de orosz barátaimtól hallom, hogy komolyan veendő lírikus. Mégis az történt, hogy igen rossz, epigonisztikus regénye világirodalmi szenzáció lett - igaz, azt hiszem már tul vagyunk rajta, ma már senki sem olvassa - de még ez a szenzáció sem volt képes arra,hogy Paszternák verseit igazán forgalomba hozza. Meg akarnám még futólag említeni, hogy létezik még a világirodalomnak egy harmadik fajtája is, aminek én személy szerint kevés jelentőséget tulajdonítok! tudniillik az, amit az irodalmi szakemberek világirodalomnak tekintenek. Hogy egyszerű példát mondj akt az anglisták Shakespeare-nek kb, 25 kortársát tartják világirodalomnak. Mégsem beszélhetünk arról, hogy Websternek, vagy Fordnak vagy a többieknek a hatása tulmenne azon, hogy megtanulják a nevüket - csöppetsem hatnak a mai dráma fejlődésére, vagy a tragikummal kapcsolatos felfogások-