Vezér Erzsébet szerk.: Ifjú szívekben élek? Vallomások Adyról (Irodalmi Múzeum 3. Budapest, 1969)

Lukács György

szik nem ismerték egymást, vagy legalábbis nem voltak kezeli jó viszonyban, Bartók és Ady közt nagyon sok közös vonás található. Ezért aztán Szabó Dezső vállalkozását nem lehetett keresztül vinni. Megjegyzem, nagyon jellemző és érdekes irodalmi dokumentumnak tartom, hogy Sinkó Ervin forradalmi regényében, az Optimisták-ban egy csomó fiatalember minden második szava Ady, Abban a Sinkó-Révai körben, amelyben ez a regény lejátszódik, Ady eleven tényező 18-19-ben. Ezt nem tartom véletlennek. Valószínűleg nem ez az egyetlen ilyen kör, de csak erről maradt irodalmi dokumentum. A további hatástörténet szempontjából nagyon fontos, hogy véleményem szerint 19 után megint megszűntek a forradalmi mozgalmak. A 19 utáni időkben még a leg— baloldalibb költőknél is messzemenően kompromisszumos hangulat uralkodik. Vas István önéletrajzát azért tartom rendkívül érdekes dokumentumnak, mert például Kassák kompromisszumos kispolgári mivoltát Vas István könyvéből még sokkal világosabban lehet lát ni, mint Kassák verseiből. Ebben az időben Ady még inkább elszigetelődött, csak egyetlen igazi visszhangja van, ráadásul az Ady-féle társadalmi problematika nélkül, ez József Attila költészete, József Attilának az Ady emlékére irott versében a Hunn uj legenda Adyja lép elénk, akárcsak Adynál, itt is.kő hull a kastélyok ablakára, s ebben fejeződik ki az egyetlen igazi kontinuitás, ami a magyar költészetben Adyval kapcsolatban tapasztalható. Nem tagadom, hogy a Kommunista Párt forradalmi elemei között voltak Adynak hivei, nevetséges volna kétségbevonni, hogy Révai egyike volt Ady legokosabb híveinek, de 45 után a forradalmi mozgalom borzasztó gyorsan ment át egy.manipulációs mozgalomba. Van Donath Ferencnek egy rendkívül érdekes - sajnos kiadatlan - tanulmá-