Csaplár Ferenc szerk.: Magam törvénye szerint. Tanulmányok és dokumentumok Kassák Lajos születésének századik évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1987)
Tanulmányok - Szabó Lilla: Kassák Lajos és a cseh avantgárd
korábban a Mában szerepeltetett Vincenz Benestől és a cseh kubizmus másik képviselőjétől, Emil Fillától kívánt reprodukciókat közölni. Mindketten az 1907-ben szerveződő Osma (Nyolcak) néven ismertté vált festőcsoport, majd az 1911-ben létrejött Skupina vytvarních Umelcù (Művészek csoport) tagjai. A cseh kubizmus Nyolcak korszakára a mi Nyolcak csoportunk kubisztikus expresszionista felfogása, majd később, az első világháború kirobbanásáig tartó második időszakra már a picassói és braque-i „objektív" kubizmus megjelenése jellemző — elsősorban Emil F illánál, Vincenz Benesnél és Antonín Procházkánál. Benes már 1915-ben, a Katonatemetés című képének megfestése után szakít a kubizmussal. A háború ellen is demonstrált, amikor elégette kubista képeit. Festményei ezentúl kuboexpresszionista vonásokat jeleztek. Filla pedig, aki a háborús esztendőket Hollandiában töltötte, a cseh festők közül egyedül végigjárja az analitikus és szintetikus kubizmus minden formaváltozását. Csak föltételezni tudjuk, hogy Kassák a Ma Szlovákiában élő munkatársa, Kudlák Lajos révén ismerte meg Benes és Filla művészetét. Kudlákkal 1918 óta közeli kapcsolata volt Kassáknak; a szlovákiai festő, költő és teoretikus nemcsak a Ma 1918 és 1922 között megjelent számaiban szerepelt gyakran, hanem egy metszetével jelen volt az Új művészek könyvében is. A cseh avantgárd fejlődésének és célkitűzéseinek ismerete alapján úgy véljük, hogy Brezina, Benes és Filla megjelenése a magyar aktivizmus történetében nem tudatos választásnak, hanem inkább Kassák az európai avantgárdot bemutatni kívánó és egyben a magyar törekvések nemzetközi szellemi körének kiépítését célzó tervének volt köszönhető. E tervnek megfelelően látott volna napvilágot a Kassák szerkesztette Horizont könyvsorozatban az Új csehek című antológia. A Ma 1921. április 25-i számának hátlapján már hirdették a kiadványt. A kötet azonban a könyvsorozat gyors megszűnése miatt nem jött létre. Az Új művészek könyve megjelenésének évében Kassák és néhány közeli munkatársa egy nagyobb csehszlovákiai előadó-körútat elkezdve Prágába utaztak, és ott Mamatinét tartottak. Az 1922. március 16-án lezajlott rendezvényt Teige még fél évtized múlva is szükségesnek tartotta megemlíteni, mégpedig a dadaizmus csehszlovákiai fölbukkanásával összefüggésben: „Csehországban a dadaizmusról sohasem beszéltek sokat. Emlékszem a Ruch nevű egyetemi lapban 1920-ban a dadaizmusról megjelent elfelejtett cikkre. És néhány, már elfeledett akkori kezdetleges dadaista versi kére. És néhány elvesztett képre. Magyar emigránsok, a Ma-csoport tagjai a Tanácsköztársaság bukása után néhány dadaista esten rendhagyó, szokatlan előadást tartottak kommunista körökben Prágában." 12 A Ma prágai matinéjáról a Bécsi Magyar Újságban megjelent előzetes híradás, majd beszámoló alapján rekonstruálni lehet, mit láthattak és hallhattak a közönség soraiban helyet foglaló ifjú cseh avantgardisták. 13 Bevezetésként Kassák tartott előadást a Ma törekvéseiről. Ezt követően Libero Altomare, Hans Arp, Richard Huelsenbeck, Kurt Schwitters, Kassák Lajos, Újvári Erzsi, Reiter Róbert, Reményi László, Enders Ervin és Kudlák Lajos versei hangzottak el Kassákné Simon Jolán, Kudlák Lajos és Frantisek èpitzer előadásában. A műsor befejező száma Barta Sándor Demonstráció című színpadi művének bemutatása volt kórusok, vetítés, zene, bábuk, plakátok alkalmazásával. Az előadók közül Frantisek Spitzer személye arra enged következtetni, hogy a műsor egy része cseh fordításban is elhangzott.
