Csaplár Ferenc szerk.: Magam törvénye szerint. Tanulmányok és dokumentumok Kassák Lajos születésének századik évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1987)

Tanulmányok - Szabó Lilla: Kassák Lajos és a cseh avantgárd

polgárként élt, utána úgy akar élni, mint egyén, mint költő. A poétizmus nemcsak ellentéte, de egyben elengedhetetlen kiegészítője is a konstruktivizmusnak. A konstruktivizmus alapjain áll a poétizmus."

2 Teige a poétizmus jellemzésére annak az Otokar Brezinának a szavait találta a legmegfelelőbbnek, akit Kassák Lajos Henri Guilbeaux, Franz Pfemfert, Ludwig Rubiner és Ivan Göll nevével együtt említ 1919-ben Kun Bélához írott levelében. Kassák itt egy egész bekezdésben szól Brezináról: ,,És bizonyára ismeri Ön Otokar Brezinát, a cseh kommunista mozgalom egyik exponens emberét. Ez az ember nem a magyar hirtelen kommunistává vedlett írók tempójában dobta magát a lázadó cseh proletariátus elé, hanem csakúgy, mint Guilbaux-ék, Ivan Gollék, a burzsoá háború kezdete óta antimilitarista harcos, és míg a cseh proletariátus még teljesen benne szédült a burzsoá győzelmekben, Brezina már a kommunizmus felé harsonázott. Hangsúlyozzuk, hogy nem pártok keretében. A kommunizmust ő is, úgy mint mi, csak gazdasági alapnak vallja, életcélja azonban, csakúgy mint nekünk, minden írásán keresztül, mert ő is író, az új ember, a kultúráján forradalmosított új ember megformálása. Kérjük Önt, hogy tekintsen bele mai számunkban közölt Brezina-versbe, és Ön igazolást fog találni mellettünk, jobban mondva az új művészet mellett, ami az ember leglelkét zengi ki, és a világ dinamikájának szintézisét adja."

3 Kassák A Tett és a Ma célkitűzéseit védve az aktivisták nemzetközi szellemi testvériségére célzott a Mában közölt levélben. Hogy a magyar avantgárd vezéralakja pontosan honnan ismerhette meg — Ligeti Ernő találó kifejezésével élve

4 — „a cseh irodalom legintenzívebb költőjét", a Prágától és Bécstől egyaránt messzire élő „falusi iskolamestert", egyelőre nem tudjuk. Kassák — mint Jaroslava PaSiakova kettőjük szellemi kapcsolatát elemezve rámutatott

s — „az építő, konstruktív, a kozmikus szférákba törő" költészet képviselőjét fedezte föl Brezinában. Nem véletlenül közölte tehát éppen tőle a Stavitelé chrámu (Templomépítők) című kötetből való A templom toronyőrei című verset Hajós Sándor fordításában a Mának abban a számában, melyben a Kun Bélához írott levél is megjelent. Ha viszont végigtekintjük a cseh irodalom Brezinára vonatkozó kritikai írásait, és ha beleolvasunk a Templomépítők szerzőjének többi versébe, fölmerül bennünk a gyanú, hogy Kassák tévesen ítélte meg a példaként idézett cseh költő szerepét a cseh irodalomban, és még tévesebben közéleti pártállását. Brezina ugyanis sohasem volt ,,a cseh kommunista mozgalom egyik exponens embere". Es a levélben említett antimilitarista költészete is csak szimbolista jellegű volt. Bfezina az 1895-ben a Rozhledy című folyóirat hasábjain megjelentetett Manifestum ceské moderny (Cseh modernek manifesztuma) című kiáltvánnyal föllépő Cseh modernek csoport tagjai közül egyike volt azoknak, akik a cseh szimbolizmus fő képviselői és meghonosítói voltak.

6 Az akkor még pályakezdő F. X. Saida kritikus és Anton ín Sova költő mellett Brezina — mint PaSiakova írja

7 — „az alkotó cselekvés, a tetteiben erős egyéniség kultuszának megszállottja volt". De Brezina nem tudott túllépni - később sem — azon, amit egy másik cseh költő, Josef Hora a szocialista jövő sajátosan brezinai misztikus-vizionárius költői előképeként jellemzett: „Brezina beavatott miszticizmusának magasából mindig tisztán látta az emberiség gyötrő kérdéseit. A Kezek című költeménye egyetlen tömegdal, amely a társadalmi igazságosság, a munka s főleg a termelő-