Csaplár Ferenc szerk.: Magam törvénye szerint. Tanulmányok és dokumentumok Kassák Lajos születésének századik évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1987)
Dokumentumok - Pacsek Józsefné: Kassák Lajos a Népszavában 1924. január 1-től 1948. június 12-ig (Bibliográfia) - Függelék: Kassák Lajos és a Népszava levelezéséből. Közli: Cs. F.
FÜGGELÉK KASSÁK LAJOS ÉS A NÉPSZAVA LEVELEZÉSÉBŐL Az alábbi dokumentumok Kassák és a Népszava kapcsolatának három mozzanatához fűződnek: 1. 1924 őszén a magyar avantgárd Bécsben élő vezére a kortársak számára meglehetősen váratlanul dolgozni kezdett a magyar szociáldemokrata mozgalom napilapjának. Az 1., 2. és 3. levél e munkatársi viszony létrejöttének történetéről informál. Sajnos nem tudtuk egyértelműen megállapítani, melyik lehetett az a könyv, melynek magyarországi megjelentetéséhez Kassák Simon Jolán közvetítésével a korábban szintén Bécsben élő s az emigrációból hazatérve a Népszava szerkesztői székét újra elfoglaló szociáldomokrata politikus, Weltner Jakab segítségét kérte. Az Álláspont című röpirat, mely Kassáknak a munkáspártok politikájával kapcsolatos elmarasztaló vélekedését foglalta össze igen éles megfogalmazásban, 1924 őszén már megjelent, mégpedig Bécsben és szerzői kiadásban. Az Egy ember élete elkészült része, a Gyermekkor című első kötet lehetett leginkább az a mű, melynek megjelentetése nem volt — mint az 1. levélben olvashatjuk — Weltner Jakab „meggyőződése ellenére". Ugyanakkor a Tisztaság könyve az a kötet, melynek címét Kassák újabb verseit közreadva már a Ma 1923. november 15-i keletű számában említette, s melynek budapesti megjelentetése érdekében Simon Jolán segítségével 1926 elején oly sokat fáradozott. Ez lett végül — Horizont kiadás kiadói megjelöléssel ellátva, budapesti nyomdában kiszedve és kinyomva — az emigrációból hazafelé készülődő Kassák első otthoni kiadásúnak tekinthető könyve. A történtekből arra lehet következtetnünk, hogy Kassáknak és Simon Jolánnak nem sikerült Weltner Jakab támogatását elnyerniök, vagy Weltner Jakab segítő közbenjárása volt eredménytelen. Weltner alighanem valamiféle kárpótlásként ajánlhatta föl Kassáknak a Népszavában való dolgozást. Ez első publikáció a 2. levélben emlegetett október 7-i számban jelent meg. Az ezt követően elküldött Sport és tömegorganizáció című cikket, mely egyébként a Ma 1924. július 1-jei számában már megjelent, a Népszava nem közölte. Nem hozta azt a két verset sem, melynek elküldéséről a 3. levélből értesülhetünk. A Munkásmozgalom és művészet című cikksorozat közlése csak az elküldés után 10 hónappal, 1925 júliusában kezdődött meg. E hosszú várakozás azt jelzi, hogy a szerkesztőségnek Kassák szerepeltetésével s különösen a cikksorozat közlésével kapcsolatban a pártvezetésen belül heves ellenállást kellett leküzdenie. 2. A 4. levél figyelemre méltó változást dokumentál. Az a Kassák Lajos, aki a szociáldemokrata párt politikáját szinte a munkásmozgalomba való bekapcsolódása óta opportunista jellegűnek tartotta, az 1930-as évek végére a párt vezetőségének és tagságának szemében maga vált bizonyos politikai kérdésekben való állásfoglalását illetően nem elég bátorrá, nem elég határozottá. A Mónus Illés által visszaküldött spanyol témájú cikkre nem sikerült rábukkannunk, sem a levélben szintén említett másik írásra, amely a Teleki-kormányról szólt. Ám olvasható a Népszava 1939. február 6-i számában a Spanyol menekülők című írás, melynek befejező, az állásfoglalást tartalmazó része a következőképp hangzik:
