Csaplár Ferenc szerk.: Magam törvénye szerint. Tanulmányok és dokumentumok Kassák Lajos születésének századik évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1987)
Tanulmányok - Szabolcsi Miklós: Az átértékelt átértékelés (Kassák Lajos 1934-ben)
minden a lesben álló pártteoritikusok miatt történik, hadd lássák, hogy ő is tud olyan nyelven, mint a párt bármely fémjelzett tudósa." Kassák programjához, miszerint nem a proletariátusnak kell maga előtt tolnia a szabadszellemű polgárságot, hozzáteszi: „Ezt a javaslatot ismétlem magam is untalan, a szociáldemokrata párt publicistáinak állandó tiltakozásától kísérve. Polgári szempontokból indultam, Kassák a munkások oldaláról jött, most a politikai adottságok ellenkező irányú kritikai szemlélete közben találkoztunk." Ugyancsak rokonszenvező ismertetés Bíró Gáboré a Századunkban, 28 egyúttal alkalom arra is, hogy a szocializmus „Drang nach Ostenjától", azaz az orosz forradalomtól elhatárolja magát, hogy a „szocialista radikalizmus és az európai kultúra egyesítésének formáit" újra megkeresse. Kassákról elmondja: „A mozgalmon belül mindig a szabad kritikai állásfoglalást képviselte. [. . .] A szocialista mozgalomban eltöltött két évtized, a Magyarországon átküzdött forradalom tapasztalata állásfoglalásának különös súlyt és jelentőséget adnak. Kassáknak a nyugathoz, a kultúrához való vonzódása őszinte és ösztönös: nem a fölényes tájékozottságnak, henem az autodidakta sóvárgásának hangján ír kulturális kérdésekről." A cikk stílusa, hangvétele alapján azt is feltételezni lehet, hogy a Bíró Gábor álnév, és a lap egyik irányítóját, Vámbéry Rusztemet vagy Varró Istvánt rejti. Kevéssel utóbb, a Dénes Béla szerkesztette Független Szem/ében jelent meg Hort Dezső írása. 29 A művet „szociológiai költészetnek" tartja. „Kassáknál — írja — egy a politikus és belletrisztikus, mert Kassák embersorsokat lát, és bennük, saját sorsára emlékezve, érzi a politikát." Ezért — folytatja — Kassák igaztalan is olykor, ideges és pragmatista is; vannak hibái és túl sommás ítéletei, de kitűnően jellemzi az európai kommunista pártokat. Hort Dezső is, éppen úgy, mint Bíró Gábor, saját iránya, elképzelése igazolására használja a könyvet. Kassák — úgymond — csak keresi az alapot, pedig az itt is van: Hendrik de Man munkásságában. Ismert, hogy Hon Új szocializmust! című könyvében kevéssel utóbb zászlót bontott a reformista de Man mellett. Németh László ugyancsak saját korábbi meggyőződését látta igazolva a könyvben. A Tanú VI. számában — még 1933 októberében, tehát még a sorozat teljes megjelenése előtt - közli Világnézet című tizenkét levelét. Közülük az egyik a Napjaink átértékelése szerzőjéhez szól. 30 Személyes tiszteletadással kezdi: „Az utolsó két évtized ide-oda lökött magyar írói közt talán Ön volt az egyetlen, aki egy biztos állócsillaghoz igazodott. A szocialista írók nagy része az infuzóriák csoportjába tartozik, áramlik, amerre a fény hívja, az ön szocializmusa beleforrt az életébe: életregénye a magyar szocialista mozgalom hatalmas emlékszobra. Mindig megrendít, ha egy erős meggyőződés ingadozni látja az ügyet, amelyre életét feltette. Ön emellett elhagyott, szegény, és már nem fiatal. Fölötte áll annak, hogy valaki sajnálkozni merjen Önön, de remélem, nem utasítja vissza, ha e vitatkozó levelet főhajtással vezetem be." Németh László saját fölfogásának igazolását látja Kassák művében. Ismeretes, hogy a marxizmust ekkor elavult XIX. századi gondolatrendszernek tekintette, a XVIII. századi racionalizmus merev folytatójának. „Én azt hiszem — írja erről —, a nemzetiszocialistáknak nem is annyira a taktikájuk volt jobb, mint inkább a történelemről alkotott felfogásuk. A taktikájuk azért volt jobb, mert annak látták a történelmet, ami. A szocialista a
