Csaplár Ferenc szerk.: Magam törvénye szerint. Tanulmányok és dokumentumok Kassák Lajos születésének századik évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1987)

Tanulmányok - Tasi József: Kassák és Móricz Zsigmond

medvetáncoltató felvillantásával (Hajnal). A sellyei idillnek állít emléketa kötet legszebb szerelmes verse, a Papírvirágok. A Hazafelé szinte már a Hídépítőkben elemi erővel feltörő családi boldogság utáni vágy előhangja: hiába keresem fiaimat és lányaimat / akik, ha lennének, jó szívvel búcsúznának most tőlem." Ugyanez a hang szólal meg — önváddal telítve — az Őszi riadalomban: „Odahagytam őseim és nem szaporítottam a világot /[...] szegény és magányos vagyok, hogyan lelhetném meg nyugalmam?" A szülőföld, az érsekújvári gyermekkor idealizálásig stilizált képe is feltűnik néhány versben (Visszajáró szerelem. Bajlódás az apával). AZ IDILL VÉGE A Szombat estéről öt recenziót ismerünk; a kötet kiadójaként feltüntetett Kelet Népét egyik kritikus sem említi. Móricz Zsigmond az előző Kassák-verskötet, az 1940-ben megjelent Sötét egek alatt bírálatára Jankovich Ferencet kérte föl, aki azonban ma már kideríthetetlen okból a tanulmányt nem írta meg. Antológiája, a Magvető 1940 könyvnapjára megjelent első kiadásába felvette Kassák Lajos Mesteremberek című költeményét,

112 az 1942-es második kiadásban pedig már két Kassák-verset közölt, az említettet és Vers címmel az „Egy követ dobtam a magasba és nem tért vissza a földre" kezdetű költeményt,

113 Kassák Lajos 35 vers című 1931-ben megjelent kötetéből a 95-ös sorszámút. Ezt és a 97-est Móricz saját, dedikált kötetében ceruzával megjelölte, tehát az utóbbi felvételét is fontolgatta. A Szombat estéről azonban, mint említettük, a Kelet Népe nem közölt kritikát. Kassák Lajos írásai is elmaradtak a Kelet Népéből. A Parasztok üzenete (1941. október 15.) után egy hónappal még Thomas Mann új könyvéhez írt reflexióit olvashatjuk, de ez egyúttal Kassák — bizonyára szándéktalan — búcsúja is a Kelet Népétől. Találgathatjuk a Szombat este elmaradt recenziójának, illetve Kassák visszavonulásának az okát. Kassák Lajosné úgy véli: 1941 őszén a Kelet Népe irányvonala megváltozott, Móricz nagyobb teret adott a jobboldali tendenciájú írásoknak, és Kassák ezért szakította meg kapcsolatát a Kelet Népével. Mi ezt -- valamennyi Kelet Népe-szám alapos ismeretében — nem tartjuk igazolhatónak. Még Móricz utolsó nagy riportsorozata — a spiritizmusról — sem lehetett alapjában idegen a Jézusban „a zord tél virágát"

114 ünneplő Kassáktól. Véleményünk szerint Móricz és a Népszava konfliktusa okozhatta Kassák írásainak elmaradását a Kelet Népéből. A Kelet Népe 1941. december 1-jei száma hírt adott a Vigadó nagytermében december 13-án rendezendő Petőfi-estről, melynek bevezető előadását Móricz Zsigmond tartja.

115 A Népszava munkatársa, Kállai Gyula engedélyt kért az írótól előadása kivonatos ismertetésére. Móricz az előzetes engedélyt - beszélgetésük alkalmából megadta.

116 A Hont Ferenc által rendezett vigadói esten el is hangzott Móricz előadása Petőfiről, melyet az író betegsége miatt Darvas József olvasott fel. Móricz Zsigmond előadását Petőfi-őserő címmel vezércikként közölte a Kelet Népe 1941. december 15-i száma,

117 a Népszavában pedig egy nappal később jelent meg Kállai Gyula kéthasábos tudósítása,