Csaplár Ferenc szerk.: Magam törvénye szerint. Tanulmányok és dokumentumok Kassák Lajos születésének századik évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1987)

Tanulmányok - Tasi József: Kassák és Móricz Zsigmond

bőségesen kivonatolva Móricz Petőfi-tanulmányát.

118 A Népszava azonban nem elégedett meg ennyivel. 1941-es híres karácsonyi számában Petőfi, a politikai jel címmel újabb részleteket közölt Móricz előadásából, illetve annak a Kelet Népében már megjelent teljes szövegéből a forrás megnevezése nélkül.

119 Móricz és a Népszava között emiatt hírlapi polémia, sőt csak az író halála után lezáruló sajtóper keletkezett.

120 Úgy véljük: Kassák ebben — a jobboldali lapok által fel is nagyított — ügyben a Népszavával volt szolidáris, ezért maradtak el írásai a Kelet Népe 1942-es csonka évfolyamából. Valószínűleg ez okból nem közölt a Kelet Népe kritikát Kassáknak kiadásában megjelent kötetéről sem. 1942-ben — mint már említettük — Móricz két Kassák-verset is fölvett a Magvető második kiadásába. Feltűnő, hogy Móricz 1942. szeptember 4-én bekövetkezett halála után Kassák nem búcsúzott el barátjától, és a Híd 1942. október 1-jei emlékszámában — melyben a kortárs írók rótták le a kegyeletüket — sem találkozunk nevével. Kassák egy esztendőt várt búcsúcikke megírására. Hagyatékában megtaláltuk Egy jól eltemetett író című publicisztikáját, melyet tanulmányunk függelékében közlünk. E kiélezett hangú írás föltehetően a Népszava számára készült. Kassák Lajosné úgy véli, hogy e cikk 1946-ban vagy 1947-ben született. Az írásban rejlő információk azonban egyértelműen 1943-ra utalnak. Az akkori — minden napilapban kolumnás hirdetésekkel beharangozott — karácsonyi könyvvásár jegyzékében valóban nem találjuk Móricz könyveit. Az Athenaeum 1943 tavaszán ugyan kiadta A fecskék fészket raknak című regényét (az 1931-es Pesti Naplóból), de több Móricz-könyvet a felszabadulás előtt már nem jelentetett meg. Németh László Kassák által említett könyve 1943-ban látott napvilágot.

1 2 1 Móricz temetésének friss emléke — a fentiekkel egybehangzóan — szintén az író halálát követő esztendőre utal. A cikkből kiderül: Móricz temetésén Kassák is jelen volt. Az író, aki sírva búcsúztatta Móriczot: Veres Péter.

12 2 Kassák a népi íróknak felrója Móricz kultuszának elhanyagolását — szemben a Babits és Kosztolányi körüli ,,zsivajgással". Valóban, Illyés dyula gondozásában folyamatosan kiadták Kosztolányi Dezső hátrahagyott műveit, hírlapi cikkeit, s ugyanő szerkesztette a Babits Emlékkönyvet, melyben a nagy költő hívei, barátai és ellenfelei — Kassák is, Móricz is — szerepeltek írásaikkal. A népi írók 1943-ban — miután a szárszói találkozón már a vesztett háború utáni kibontakozás esélyeit mérlegelték — mintha megfeledkeztek volna Móricz emlékének ébren tartásáról, 1944-ben pedig Magyarország hadműveleti területté vált, s a német megszállás miatt legtöbbjük illegalitásba kényszerült. 1945-ben viszont, a felszabadulás után a Nemzeti Parasztpártnak egyik első feladata lett a Móricz Zsigmond ébresztése című emlékkönyv megjelentetése s a nagy realista író hagyományának vállalása.