Kelevéz Ágnes szerk.: Mint különös hírmondó. Tanulmányok, dokumentumok Babits Mihály születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1983)
TANULMÁNYOK - Mikó Krisztina: A nemzedéki kérdés vitája (Kettős portré Babitsról és Halász Gáborról)
Ennek oka pedig az az azonosulás, mellyel koruk uralkodó filozófiai irányzatát, a szellemtörténetet, azaz annak magyar, a megidézett korok beleérző megértését irodalomszociológiai alapokkal racionalizáló, tehát egy sajátos társadalmitörténelmi fejlődésvonalat is felvázoló változatát is elutasítják. 12 A módszere rangját kereső Halász Gábor ugyanis Babitshoz hasonlóan nem a „korszellem", hanem a gondolkodók egységes vezérelvre hozó erejében hisz. Elveti a szellemtörténeti kutatások alapját képező romantikus történelemszemléletet, s annak ellenében a XVIII. század tiszta racionalizmusával érvel. Ez még Babitscsal folytatott vitájának alapját képezi, mely kiegészül a költő-vátesz és a költő-főpap előbb vázolt ellentétével is. Minthogy azonban Babits a nagy egyéniség jogait aláásó relativizálás ellenében emeli fel szavát, azt utasítja el, amit Halász Gábor is: a szellemtörténet ,,átlag"-szemléletét. Babits értékőrző etikai tartására tehát Halász lélektan és esztétikum összefüggéseit kutató kritikai módszer kidolgozásával felel. Ebből következik, hogy A líra halálának okait (1929) elemezve a romantika és a romantikus élménylíra esztétikai elveinek a babitsi költészetben újraéledő jegyeit az új klasszicizmus „Világítótorony"-elkötelezettségében rejlő minőségi többletévé értelmezi. Nem szól bele e vitába, de lényegében azonos álláspont következtethető ki Szerb Antal esztétikai értékrendjéből is. Irodalomtörténeti szintézisteremtő törekvésének egyik főhőse a szellemi ember elzárkózásának hirdetésében is magyarság és európaiság párhuzamos fejlődését hirdető Babits. Szerb Antal ugyanis elsősorban a tudományos szabadság rendező elvvé minősítését tanulta meg a szellemtörténet magyar mestereitől, az irányzat romantikus történelem- és irodalomszemléletéből pedig a tudat alatti én felfedezésének és felszabadításának esztétikai minőséggé válását. így jutott el a racionalizmus és az ellene lázadó érzelmek vizsgálatáig, s szintézis-keresésének tökéletes „illusztrátora" lett a formaművészet felszabadító erejét fegyelmező szereppé minősítő Babits. Nem a költő-vátesz, hanem a világítótorony. A líra ekkénti objektiválódási folyamatának következménye Halász Gábor munkásságában az a kulcsesszé-sorozat (A líra ellenforradalma, 1937; A század gyermekei, 1939), melyben A líra halála kapcsán megkezdett gondolatait teszi további elemzései alapjává. A pályája indulásakor költői ideálkeresésében az új klasszicizmusnak és az objektiválódásnak a babitsi életműben fellelhető szintéziséhez kapcsolódó Halász Gábor távolságteremtése az új költőnemzedék lírájától — logikus következmény. A fiatalok „ellenforradalma" ugyanis már túlmutat az új klasszicizmus eszményítésén, akkor, amikor Babits és esszéíró követői egyre fontosabbnak érzik a sajátos módon átértelmezett objektív líra etikai tartásának szimbólum-értékét. Babits Mihály tehát kísérletet tesz a „kiegyezésre" a fiatalokkal: egykori támadójában, Sárközi Györgyben az Angyalok harcának (1926) „angyali" költőjét ismeri fel, az ő kötetéről írva üzeni meg, hogy nemcsak tudomásul vette, de várja is újabb fellépéseiket. Megnyitja előttük a Nyugat hasábjait, s hű papoknak és misszionáriusoknak nevezve őket bevezeti 1928-ban tartott előadóestjüket is. 13 13 Vö. Thienemann Tivadar: Irodalomtörténeti alapfogalmak. Danubia. 1931. 13 Babits Mihály: Angyalok harca. (1926) In: Esszék, tanulmányok II. k. 141—145. 1. és 1928. dec. 1-én megjelent hirdetés a Nyugatban: ..Fiatal írók előadóestje. A fiatal magyar írók egyik csoportja dec. 14-én pénteken este 1/2 9-kor irodalmi előadóestét rendez a Zeneakadémia Kamaratermében. Bevezetőt mond Babits Mihály; — Erdélyi J., Fenyő L., Fodor J., Ignotus P., Kodolányi J., Komlós A.. Komor A.. Mollináry G.. Molnár A., Rozványi V., Sárközi Gy., Szabó L.. Török S., Zsolt B., írásait maguk az írók. valamint Somogyi E., Palotai E. és Ascher O. adják elő."
