Kelevéz Ágnes szerk.: Mint különös hírmondó. Tanulmányok, dokumentumok Babits Mihály születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1983)

TANULMÁNYOK - Tasi József: Babits, Zsolt Béla, Hatvány és József Attila (Adalékok a „Tárgyi kritikai tanulmány" történetéhez)

Szegeden, ahol Babits a huszonöt éves írói jubileumát ünneplő pályatársát köszöntötte.'

1 A Török Sophie által készített csoportképen, különösen a Babits Emlékkönyvben közölt kinagyított részleten

5 jól látható, mennyire közeledett, szinte törleszkedett a tizennyolc éves poéta a Juhásszal egyidős új példaképéhez. Valóban, mint 1934 decemberében Bäsch Lórántnak elmondotta: „Olyasmit éreztem iránta [. . .] mint ami a szerelem." Annál rosszabbul eshetett, folytatja informátorunk, hogy a pesti és a szegedi barátok gyűrűjében Babits „sehogy sem akart rólam tudomástvenni."

fi Ennyit tudunk József Attila és Babits Mihály első találkozásáról. Valamivel több adatunk van — bár összefoglaló tanulmány még nincs e témakörben — Babits Mihály verseinek hatásáról József Attila költészetére. Bäsch Lóránt úgy véli, hogy József Attila talán Babitstól tanult a legtöbbet „techné-hen [.. .] a Nyugat-nemzedék nagyjai közül." Igaz, rögtön hozzáfűzi: „(Talán ezért is lázadt ellene?)"

7 Illyés Gyula Babits legtehetségesebb tanítványai közé sorolja József Attilát, Szabó Lőrinc és Weöres Sándor társaságában. „Mindhárom — írja — már kamaszfővel elsajátította, aminek kimunkálásához a mester negyvenévesen ért el."

8 Szabolcsi Miklós szerint ,,. . . az ifjú József Attila annyira nem viseli magán Babits indítását, mint Szabó Lőrinc: ő közvetlenebbül s egyértelműbben Ady tanítványa."

0 Monográfiája eddig elkészült köteteiben Szabolcsi Miklós — más kutatók, így Bori Imre, Kardos László és Tamás Attila eredményeit is felhasználva — néhány József Attila vers babitsi „fogantatására" is figyelmeztet.

10 Kitűnő példákat találunk Tverdota Györgynél, Melczer Tibornál és Rába György 1981-es Babits-monográfiájában is.

11 Vessünk egy pillantást arra is, milyen művei jelentek meg József Attilának a Nyugatban a Babits ellen írt polémiája előtt. Nyolc verse közül az első kettőt még Babitcsal való megismerkedése előtt, 1923. április 16-án közölte a folyóirat (Névnapi dicséret és Sacrilegium). 1924-ben mindössze egy verse, a Hűség jelent meg, március 16-án. Nagyobb szünet után — melyet a költő bécsi és párizsi évei magyaráznak —, 1928-ban jelentkezett ismét. A Szeretők lázadása május 16-án, az Áldalak búval, vigalommal és a Gyöngy augusztus 1-én; 1929. január 16-án pedig a Ringató és A pap mosolyog jelent meg Babitsék folyóiratában. Ugyanitt 1928-ban három verseskötetet is, Terescsényi Györgyét (május 1.), Brichta Cézárét (június 16.) és Lőrincz Jenőét (november 16.) recenzált. A Nyugat tehát, ha külföldi tartózkodását leszámítjuk, négy év alatt tizenegy József Attila írást közölt. Nem nagy szám, de tekintve, hogy kezdő, kiforratlan költő és első lépéseit tevő kritikus müveiről van szó, nem is kevés. (Ide számíthatjuk még az Osvát által elutasított, de a névleges főszerkesztő, Ignotus révén egy glosszában mégis „becsempészett" Tiszta szívvel című költeményt is.

12 4 Péter László: József Attila Szegeden. Szeged. 1955. 28. 1.: Szabolcsi Miklós: Fiatal életek indulója. József Attila pályakezdése. Bp.. 1963. [a továbbiakban Szabolcsi: 1.] 469. 1. s Babits Emlékkönyv. (Szerk.: Illyés Gyula) Bp.. 1941. 115.| fotó. 6 Bäsch Lóránt: Egy Itteráris pör története. It 195fl. 3—4. sz. 410. 1. 1 Uo. 416. 1. s Illyés Gyula: Babits szemébe nézni. In: Ingyen lakoma. Tanulmányok, vallomások. I. k. Bp., 1964. 134. 1. !

> Szabolcsi: 1. 364. 1. 10 Uo. 364. 1.. 389. 1., 357. 1. Valamint Szabolcsi Miklós: Érik a fény. József Attila élete és pályája. 1923—1927. Bp.. 1977. [a továbbiakban: Szabolcsi: 2.] 327. 1., 616. 1. » Tverdota György észrevételeit lásd Vita a Nyugatról. (Szerk.: Kabdebó Lóránt) Bp.. 1973. •>im. !.. Melczer Tibor: Kardos Pál: Babits Mihály. ItK 1974. 1. sz. 117—118. 1.; Uő.: József Attila parafrázisok Babits Mihály költészetében? (Megjegyzések ízes Mihály közleményéhez.) If 1981. 3. sz. 693—694. 1. Rába György: Babits Mihály költészete. 1903—1920. Bp., 1981. 94—95. 1., 302— 303. 1., 332. 1., 453. 1. 12 Ignotus: Vers és verselés. Neovojtina 3. §. Nyugat 1926. szeptember 16. 463. 1. Vö. Szabolcsi: 2. 349—351. 1.